A gyümölcsöket tartósítószer nélkül, csökkentett cukortartalommal szoktam eltenni. A korábbi évek során
cukor helyett
mézzel csináltam, de mára arra jutottam, hogy sajnálom a mézet forralással tönkretenni, így cukrot használok. A megszokott receptekhez képest jóval kevesebbet teszek bele, de azért annyit, hogy a gyerekeknek is tetsszen.
Az
eljárásom is változott, egyszerűsödött. Mikor elkezdtem (8-9 évvel ezelőtt), akkor Bokor Katalin módszerét követtem, a két celofán közé tett nátrium-benzátos eljárást, de nem voltam elégedett vele, mert sok megromlott (kilazult a gumi, kiszikkadt a lekvár vagy megpenészedett valami úton módon), no meg igencsak macerás volt. Ma minden perc egyre drágább számomra, így a leggazdaságosabb időbeosztásra törekszem, befőzés területén is. Természetesen az eddig lényegesnek tartott szempontok nem változtak meg, sőt, egyre fontosabbak: minél kevesebb vegyszer, káros anyag kerüljön a szervezetünkbe.
Jóval a befőzési szezon előtt elkezdek megfelelő méretű csavaros tetejű üvegeket gyűjteni. Szívesebben használok kisebb méretűeket, mintsem nagyokat.
Az üvegeket fedővel együtt alaposan elmosom, a palackokhoz üvegmosót használok. Ecetes vízben elöblítem és tiszta konyharuhán lecsorgatom. Egy nagy fazékba téve
kifőzöm azaz
csírátlanítom őket, s mikor kissé hűlt a víz, facsipesszel kihalászom, majd konyharuhával borított tálcára teszem.
Érdemes legalább előző nap kifőzni az üvegeket, így nem kell velük a befőzés napján bajlódni. Ez esetben kifőzés után mikor megszáradtak, rá szoktam csavarni a fedelüket, nehogy időközben valami belepottyanjon.
Fontos, hogy a fedél rávaló legyen, azaz passzoljon. Nem megfelelő méret esetén ugyanis könnyebben megromolhat a tartalom (a méret probléma már korábban kiderül: mikor fejre állítom, kifolyik a fedőzárnál).
Egy erre a célra tartott sérülésmentes befőzőlábast és egy külön fakanalat használok.
Mikor elkészült az adott termésből a lekvár, szörp, ivólé (ezek leírása az aktuális receptnél pl. eperdzsem, sárgabarack befőtt, szőlőlekvár stb.) akkor beleadagolom a nekik szánt üvegekbe.
Befőtt esetén: a darabokra vágott vagy csak kimagozott gyümölcsöt beleteszem az üvegbe, majd forró felöntőlével felöntöm.
Ha kicsit keményebb gyümölcsből dolgozok, akkor befőtt esetén miután a fedőt ráraktam, az üvegeket egy konyharuhával kibélelt lábosba állítom, vizet öntök bele (az üvegeknek maximum a 2/3-ig érjen a víz), majd 15-20 percig alacsony lángon
kigőzölöm (
vízfürdő).
A
lekvárnál a gyümölcsöt összedarabolom, turmixolom, majd édesítem, esetleg sűrítőanyagot adok hozzá és felforralom. Még forrón üvegekbe töltöm.
A megtöltött üvegekre rácsavarom a fedelet, majd fejtetőre állítom pár percre.
Az üvegek fedelének a fejreállítás illetve a kigőzölés után rá kell teljesen "húzódni",úgy, hogy ne lehessen benyomni azt középen.
A fedő nélküli
palackoknál, ivólevek, szörp esetén két megnedvesített celofán közé teszek nátrium-benzoátot és gumival rögzítem. Leírás:
itt.
Ezután az üvegek egyenként újságpapírba csomagolva a
szárazdunsztba vándorolnak, ami nálunk egy faláda, melyet régi pokrócokkal, ruhákkal kibéleltem és ott töltenek egy-két napot.
(Szezon előtt a pokrócokat, ha szükséges kimosom, szellőztetem; szezon után pedig kirázom, szellőztetem, összehajtogatom, nehogy télire egér fészkeljen bele).
Ezután az üvegek
címkét kapnak és polcra kerülnek, ahol egy ideig megfigyelés alatt állnak. A gyanúsak lekerülnek (jártam már meg úgy, hogy csendesen kiszivárgott a rosszul záródó fedő mellett a ragacsos lé és az egész polcon szétfolyt, s egymáshoz ragasztotta az üvegeket).
Mindegyik elkészíthető édesítés nélkül, natúran is a fenti módszerrel! Az egyes recepteket lásd az adott címszónál.
Akácital télireBodzavirág-szörpEperdzsemEperszörpŐszibaracklé (natúr)
Sárgabaracklekvár (natúr)
Bejegyzések
