Az okráról

2009. augusztus 28., péntek

Nem vagyok profi kertész, de leírom a tapasztalatainkat ennek a zöld hosszúkás növénynek a termesztéséről, melyet neveznek okrának, bámiának, gombónak, bhindinek (Indiában) és alakja miatt hölgyujjnak is.


Néhány éve vettünk először magot Szegeden, a Calendula nevű vetőmagboltban, de saját magjáról is lehet újravetni.

A meleget szereti és a vizet is, ezért öntözni szükséges.

A növény önállóan elhelyezkedő, közepesen magas, levél nélküli szárakkal bír, a tetején levelekkel, melyek között bújnak meg az egyenes tartású okrák.



A Terebess-en ezt írják róla:
Termése kalóriaszegény, viszont magas a fehérje- és pektintartalma. Ezen kívül sok kálium, magnézium és kalcium van az okrában, de B1-, B2-, B3- és C-vitamin-tartalma közepes.

Az ételekbe úgy teszem, hogy a felső szárát levágom (kis kalapszerű) és magostul mindenestül vagy felkarikázom vagy csak hosszában kettévágom. Kissé kocsonyás-szerű levet enged fővés közben. Íze nem túl karakteres, kicsit a zöld levelesek és a paprika kombinációjára emlékeztet. Paradicsommal jól illik együtt.

Vigyázzunk, hogy el ne késsünk a szürettel, hanem a fiatal, zsenge példányokat fogyasszuk, Kata írta is, hogy túl sokáig várt és már csak a szálkás élvezhetetlen csonttá száradt termése maradt.
Én is jártam már így. Ilyenkor volt, hogy ugyanúgy beledaraboltam például a lecsóba pusztán azért, hogy kifőljön a leve. A szálkás maradványt pedig kidobtam belőle fogyasztás előtt.
2-3 naponta érdemes szedni.

A kertbe két helyre ültettünk, a múltkor az egyik helyen vizsgálódtam csak, ott nem igen ment semmire a növény, de a másik, naposabb helyen viszont szép termést hozott.

Kártevők: tavaly nyár végére betetvesedett néhány példány.

Felhasználása: Többnyire lecsóba, zöldséges ragukhoz használom vagy párolva más zöldségekkel együtt. Köretet igényel.



Több helyen láttam már egy érdekes ízvilágú receptet, a Kókuszos hölgyujj-t, de még nem szántam rá magam a kipróbálására.

Okra

2009. augusztus 26., szerda

Csak sikerrel járt az ültetés, mert termett néhány szép hölgyujj. Már lemondtam róla, valahogy sikerült úgy megbújniuk, hogy nem vettem őket észre a múltkor...


Lecsó okrával


Szamósza - zöldséggel töltött fűszeres csemege

2009. augusztus 23., vasárnap

A nyár utolsó napjait éljük, mostanra sűrűsödnek össze az utolsó pillanatban elvégezhető illetve még elmaradt dolgok.

Jövő héttől megint a falu területére illetve a házra, ház környékére összpontosul majd javarészt az életem.

Kevesebbet írtam mostanában a kertről illetve az ezzel kapcsolatos teendőkről (lehet, hogy valakinek nem is hiányzik). Számomra viszont lényeges, mert ez is egyfajta tükre a munkám egy részének, így szánok majd ismét erre is időnként egy-egy bejegyzést.

Most viszont egy sós csemege következik, ami útra is vihető, csomagolható, habár leginkább frissen élvezhető.


Szamósza – zöldséggel töltött fűszeres csemege




Hozzávalók:

A tésztához:

60 dkg liszt
10 dkg pálmazsír
2 mk só
½ mk kurkuma
langyos víz (kb. 2,5-3 dl)

Töltelék:

párolt zöldség, többnyire: karfiol, zöldborsó, kukorica, burgonya, sárgarépa
nálam legutóbb: padlizsán összepárolva kevés paradicsommal és fűszerekkel

Fűszerek:

½ mk őrölt koriander
1 mk őrölt római kömény
1 mk kurkuma
¼ mk őrölt bors
1 mk só
petrezselyem- vagy korianderlevél

Elkészítése:

A lisztet elkeverem a sóval és a kurkumával, majd elmorzsolom a pálmazsírral. Hozzáadom a vizet és összegyúrom.
Letakarva hűvös helyen 20 percig pihentetem.
Időközben a zöldségeket megtisztítom és kevés olajon a fűszerekkel megpárolom. A végén teszem bele az apróra vágott zöldfűszer-leveleket, majd hűlni hagyom a tölteléket.

Előveszem a tésztát és kis darabokra vágom. Mindegyik tésztadarabot kör alakúra nyújtok.

Más módszer: kinyújtom az egész tésztát, majd kör alakú formával kiszaggatom.

Mindegyik körre egy kis kanálnyi tölteléket halmozok, félbehajtom és a végét szorosan lenyomkodom, hogy ne nyíljon szét sütés közben.

Speciális formával is lehet készíteni, például: ilyennel.

Előmelegített sütőben, tepsibe helyezve megsütöm.

Az eredeti recept szerint a tészta hozzávalói között víz helyett joghurt szerepel, illetve bő olajban/ghíben kell kisütni.
Az enyém a sütőben sütéssel kicsit szárazabb lesz.

Medvés díj

Az alábbi medvék érkeztek hozzám Kata konyhájából


Köszönettel továbbküldöm a következő társaknak:

Napmátkának (mert még nem értem rá válaszolni levelére)
Benzsinek (mert annyira lelkesen próbál finomakat főzni családjának)
és Dulminának (mert nagyon jó ötletei vannak és az új blogkülsője is egyedi)

Találkozások 2.

2009. augusztus 19., szerda

Önismeret a szellemi úton - Érzelmi és spirituális intelligencia,
A tudati lélek korának jelentősége és feladatai

témában tartott Váradi Tibor előadást Szegeden.

Péter barátommal is ezen rendezvényen sikerült találkoznom.



Noha én más szellemi irányzatot követek, azért más utak is beletartoznak a tágabban vett érdeklődési körömbe. A végső érv pedig az volt, hogy jó-pár éve levelezünk, nyomon követve egymás szellemi fejlődését, így ideje volt már személyesen is találkoznunk úgy, hogy nekem ne kelljen messzire utaznom.

Az előadás egész napos volt, az előadóteremben még 4-kor is szorgalmasan körmölt a szellemtudományra éhes hallgatóság.
Ebédszünetben pedig a pakora és a pite után zenei szieszta következett...

Nandafalvi Méla

Idén 30 éves Nandafalva. Ez alkalomból született egy több órás beszélgetést tartalmazó Cd, melyet Govinda honlapján lehet megtekinteni illetve megvásárolni.
Ezen kívül egy másik hanganyag is kapható, mely válogatás a Kanál forradalma vegetárius rádióműsor eddigi anyagaiból.




Az egyhetes programsorozat nyilvános napján, szombatra, a Vegaclub internetes fórum találkozót szervezett a helyszínre.
A fórumon 3 évvel ezelőtt aktív tag voltam, de csak most sikerült találkoznom egy ott megismert igen kedves levelezőpartneremmel, Blankával.

A nyílt napon 15 helyszín kínált betekintési lehetőséget a hindu kultúrába.

A sátraknál pedig indiai finomságok (szamósza, padlizsánpakora, paradicsomcsatni), pizza és házi készítésű, többféle ízesítésű lakto-vegetáriánus kekszek valamint vegán aprósütemények sorakoztak.


Kiskunmajsa

A gyerekek kedvenc helye. Én nem igen szeretek strandolós vízbe merészkedni, de ilyenkor nem igen van kibúvó, mert a gyerekek meg be akarnak menni.
Apa a holmikat őrzi, én meg hol a két Kicsit tartom szemmel a kismedencénél, hol a két Nagyot viszem a nagyobb formátumú vízi élmények kipróbálásához.

Közben bóklászunk egy kicsit, megnézzük a vízköpős csobogót, a játszóteret, a benti étkezőben lévő akváriumi halakat, színezünk egy kicsit az otthonról hozott felszereléssel, majd dél tájékán előveszem a kosárból az otthonról hozott elemózsiát, amit esetleg kiegészítünk helyben vásárolt dolgokkal.

Ebéd után jön a Kiskenguru (Mosó Masa mosodája), hogy türelemmel kibírják a fagyiig.
Azért néhány sorra nekem is futja, legalább az Elixír magazinból.

Nyár végi menü

2009. augusztus 18., kedd

Siccike kérte, hogy tegyek fel egy aktuális menüsort. Elég egyszerű, szezonális ételek készülnek (most is), többnyire a kertből.


Hétfő:

Zöldbableves
Ringlós gombóc (a belinkelt receptben barack szerepel)

Kedd:

Paradicsomleves
Zöldborsófőzelék
Rántott cukkini

Szerda:

Lencseleves
Szilvalekváros-mákos tészta

Csütörtök:

Karalábéleves
Lecsó barna rizzsel

Péntek:

Árpagyöngyleves
Rakott karfiol

Szombat:

Vöröslencse dahl
Sült tofu ill. cukkini
Hajdina
Ringló csatni
Saláta (paradicsom, paprika, hagyma)

Vasárnap:

Vegyes zöldségleves (karalábé, borsó)
Cukkini lapcsánka (Benzsinél láttam az ötletet, az enyém a lapcsánka receptem szerint készült)
Petrezselymes krumpli
Ringló csatni
Saláta (paradicsom, paprika, hagyma)

Nyár végi befőzés

Nagyon gyorsan peregnek a napok, hol ezt, hol azt igyekszem még belezsúfolni.
3 láda őszibarackra tettem szert, amolyan magvaváló fajta. Ebből készül ital, befőtt illetve a férjem aszal belőle.


Könyvolvasó

2009. augusztus 16., vasárnap

Napmátka és Vali gurított nekem egy kérdést: ragadjam ki az éppen olvasott könyvem 161. oldaláról az ötödik sort.


Szűk az az időtartam, ami jelenleg olvasásra jut, hiányérzetem is van ezért, meg elég sok a megkezdett és még végig nem olvasott könyv, ami korábban elképzelhetetlen volt számomra. Valahogy bejön valami fontosabb, sürgősebb, amit el kell olvasni, mert kapcsolódik egy olyan dologhoz, amivel foglalkozni kell, s így áll elő az utóbbi...



A nagyobbik táskámból vettem elő azt a két könyvet, ami velem jár (a többi elkezdett vagy rendszeresen olvasott pedig itt sorakozik mellettem a polcon):

Kulvinskas: Csíraételek és amit mindjárt kinyitok: Brunton: India titkai.

A keresett mondat pedig:

„Végső, baráti válás következik, és megy ki-ki a maga útján”

Remélem nem önbeteljesítő jóslat…

Továbbgurítom:
Jucynak, Alíznak és Ilikének

Rizses lecsó bográcsban

2009. augusztus 14., péntek

Apukám receptje:

Hozzávalók:


70 dkg paprika
1 kg paradicsom
25 dkg barna rizs
2 fej hagyma
2 evőkanál olaj
pirospaprika





Elkészítés:

"A paradicsomot apróra daraboljuk, a paprikát csíkokra vagy karikákra szeleteljük, a hagymát vékonyra vágjuk.

Az olajat a bográcsban felforrósítjuk, majd beletesszük a hagymát és rózsaszínűre dinszteljük. Ezután megszórjuk 2 kiskanál pirospaprikával, és elkeverjük, ügyelve arra, hogy le ne égjen. Ráöntjük a paradicsomot, megsózzuk, és kb. 10 percig dinszteljük, s így sűrű masszát kapunk. 2-3 dl vizet öntünk bele, majd beleszórjuk a rizst. Addig főzzük, míg a rizs megpuhul, ekkor beletesszük a paprikát. A paprikát csak addig pároljuk, amíg enyhén megpuhul.
Ha túl sűrű lenne, vízzel hígíthatjuk."

Lecsó

2009. augusztus 12., szerda

Tipikus nyári étel, így lassan nyár végére a blogomra is felkerül… Időhiány esetén az egyik potenciális főételünk, hiszen a leggyorsabban elkészíthetők közé tartozik és kevés alapanyag kell hozzá.

Alapanyag tekintetében a paprikán, paradicsomon kívül, kerül bele cukkini, okra vagy padlizsán.
Igaz padlizsánnal már inkább a francia ratatouille lesz belőle.




Idén inkább a cukkini adott bő termést, ezért legtöbbször az egészítette ki, okrából sajnos az idén szinte nem lett semmi.

Időnként úti elemózsiává avanzsál, s például a gyerekek a strandon modernizált csajkából lecsót esznek némi barna kenyérrel...
A strandbüfék választéka még mindig szegényes: a lángos, hot dog, babgulyás, hal, rántott sajt keretek közé szorítkozik, amiből nem sokat tudunk választani.

A lecsó mellé a következő köretek egyike kerül: barna rizs, köles, hajdina, tarhonya, durum tészta (most a „fütyülős” tészta itthon a kedvenc) ritkán galuska (azaz nemes egyszerűséggel nokedli)

Hozzávalók:

paradicsom
paprika
cukkini vagy okra vagy padlizsán
hagyma
olaj

füstízű só


Elkészítése:

A hagymát apróra vágom és megfuttatom az olajon.
Hozzáadom a megtisztított és feldarabolt zöldségeket, sózom. Fedő alatt hagyom párolódni.

Víz hozzáadásával levesesebbé, szaftosabbá tehető.
Én hosszú lére eresztem, mert a gyerekek szaftosan szeretik. Sőt, a két Kicsi többnyire inkább a köretet eszi szafttal, mert nem sikerült még megszeretniük ilyen formában a paprikát és a paradicsomot.

Füstölt tofuval is készülhet, ez esetben elmarad a füstízű só.

10 étel, ami emlékezetes

2009. augusztus 9., vasárnap

Benzsi küldött nekem egy olyan körkérdést, miszerint nevezzem meg azt a 10 ételt, amit eltávozásom előtt biztosan meg szeretnék még kóstolni.

Kicsit morbidnak érzem a körkérdés eredeti megfogalmazását, de általában beszállok az ilyen játékokba, így most is.

Azt hiszem én élményekkel együtt kóstolnám meg ezeket az ételeket, vagyis helyszínekkel és emberekkel kapcsolnám össze és valószínűleg úgy érezném, hogy nem éltem hiába. Sok-sok jó benyomásban és találkozásban volt részem az életem során, már eddig is.

Hogy miket vennék sorra, mindenképpen:

1. A családommal egy padlizsános-paradicsomos szabdzsi főétel barna rizzsel, csatnival, salátával, purival (ezt mindenki szereti nálunk)

2. Mindegyik gyerekemmel külön-külön egy karobos-mézes hatlapos süti (mert ez a kedvencük) beszélgetéssel

3. A szüleimnél egy kerti vega bográcsos

4. A bhaktákkal egy közös többfogásos lakoma

5. Privát barátaimat külön-külön megvendégelném egy sütire (szavaznának, hogy melyiket készítsem nekik)

6. Provence-ban gruyere sajt, egy levendulamező szomszédságában

7. Egy biokertbe látogatnék el és a kedvenc gyümölcseim közül válogatnék: sárgadinnye, sárgabarack

8. Egy indiai vega hölgyet megkérnék, hogy főzzön nekem valami autentikusat

9. Hátrahagynék sok-sok kekszet (magvakkal, édeset, sósat), hogy kapjon belőle mindenki, aki szeretne

10. Egyedül a saját gondolataimmal lennék és innék egy tejszínes tejeskávét

Találkozások 1.

2009. augusztus 5., szerda

Az idei nyár már eddig is rengeteg meglepetéssel szolgált. Noha együtt, a családdal nehézkesebb kimozdulnunk, egyrészt a közlekedést megoldani, másrészt a férjem nem tud huzamosabb időre szabadságra jönni.

Ennek ellenére mégis sikerült sok-sok tartalmas programmal gazdagodnunk. Sok olyan engem érdeklő dolog is került szervezésre a közvetlen környezetemben, ami kapóra jött, lévén a gyerekek nélkül hosszabb ideig nem tudok és nem is szívesen vagyok távol.

Távolabbi kimozdulások egyike volt, hogy majd egy hetet töltöttem a gyerekekkel a szüleimnél a Börzsöny-vidékén. A férjem sajnos nem tud ottmaradni velünk ilyenkor, csak a fuvarozásunkat végzi.

A programok étkezéssel összefüggő vonatkozásai, -lévén gasztro blogról van szó- mindenképpen megemlítendő, hogy idén először, a nagyszülőknél tett nyaralás idején, mindenki vega étrendre tért át!

Tehát nem volt többféle étel és kérdezgetés a gyerekek részéről, hogy miért nem mindenki ugyanazt eszi. Őszintén szólva nekem megkönnyebbülés volt.
Volt két kerti bográcsozás is, egy barna rizses lecsó és egy gombapörkölt.


Apu főz


Rizses lecsó


Anyukám krumplis lángosa



Kisebb kirándulást tettünk a környéken, a Tsitári-forráshoz:


A kápolna

Drégelypalánk és Hont között, a 2. számú főúttól kb 1km-re található a Csitári forrás (Tsitári forrás, Kutyika), és a kegyhely, a Csitári kápolna, mely a forrás miatt ismert zarándokhellyé vált. A Csitári források közelében már a középkorban két kápolna állt, s állítólag Drégely várából is idejártak imádkozni a "titokzatos alagúton át".

Gyönyörű környezetben áll a Csitári kápolna. A legenda szerint a kápolna melletti forrás csodatévő vizétől már sokan meggyógyultak. A csitári búcsújáróhely történetét kutatók ráakadtak egy 1859-es feljegyzésre, melyben a község akkori plébánosa közölte a hírt, miszerint a Tsitárban, a malom közelében lévő forrásnál a Boldogságos Szűz Mária többször is megjelent, és csodálatos gyógyulások történtek. Hont községben 27 ilyen esetre emlékeznek. Jelenleg népszerű búcsújáróhely, messzi földről zarándokolnak ide a hívők.
(Wikimapia.org)

A történet pedig az Ipolyvecén lakó Kaposi Ferenc gazdálkodó, író és költő elmondásából származik:

"Sok év előtt — kezdte mondókáját — még a robot világában történt, a börzsönyi erdőbe vezető út mentén a források közelében fából faragott Krisztus kereszt emelkedett a hepe-hupás dombok aljában. Nem messze a kereszttől pásztor őrizgette juhnyáját, vele volt mindig vakon született fiacskája is. Apa és fia gyakran letérdelt a kereszt elé imádkozni. Az édesapa bizalommal kérte az Úr Jézust és a Szűzanyát, segítsen gyermekén. Hittel mosogatta a Kutyika vizében gyermeke világtalan szemét, míg egy napon a fiú fényt látott, majd napról napra tisztult a szeme, végül is felgyógyult vakságából és látott. Ennek híre gyorsan terjedt és az emberek ide jártak gyógyulást keresni lelki-testi sebeikre. Egyszer a honti földesúr, akinek területén a kereszt állott, baltát dobva szekerére a béresei mellé ült a kocsira. Mikor a kereszthez értek, a földesúr rákiáltott béresére, ugorjon le a kocsiról és baltával vágja ki a keresztfát. A béres erre nem volt hajlandó. Erre a földesúr nagy mérgében kikapta a baltát bérese kezéből, rávágott a keresztfa tövére, de hirtelen rosszul lett. A béresek feltámogatták urukat és hazavitték. Megállapítást nyert, hogy az úr agyvérzést kapott és nemsokára megvakult. A környék népe Isten ujját látta a dologban és a megcsonkított kereszt helyébe kis kápolnát épített. A kis juhász gyerek, amikor felcseperedett, miután ügyesen faragott, hálából megfaragta Magyarok Nagyasszonyának szobrát és elhelyezte a kis kápolnában. Múltak az évek, a kápolnákat újraépítették, de a faragott Mária szobor épségben a mai napig megmaradt. Őseim — folytatta Kaposi — gyakran elmentek a Kutyikához, én is gyakran elmentem oda a búcsúsokkal. Arról is tudok, hogy 1929-ben a falunkbeli evangélikus vallású Czibulya Jánosné, aki 60 éves korában már alig látott, megtanulta a rózsafüzér imádkozást és lányai kíséretében rózsafűzért imádkozva elzarándokolt a Kutyikához. Buzgón kérte a Szűz-Mária segítségét, a kutyikai vízzel mosogatta a szemét és végülis látni kezdett, meggyógyult. Hallomásból tudom, hogy a most Budapesten lakó ipolybalogi Kakas István a Kutyikánál gyógyult meg gyermekkori bénaságából. Még azt tudom, hogy a faragott Madonna az első világháború után eltűnt a kápolnából. Sokáig keresték. Végül Nagyorosziban találták meg egy tyúkpadláson összepiszkítottan. Letisztították és diadalmenetben — hintón — visszahozták a Kutyikához. Azóta is ott van."


A víz





Hazautazásunk során betértünk Visegrádra, ahol még nem jártak a gyerekek. Hatalmas szél fújt, félő volt a magasabb pontokon való egyensúlyvesztés, ezért a várnak végül csak egy részét néztük meg.
A fiam kedvére képzelhette magát a várvédők vagy inkább az ostromlók helyébe.







Két kedves gasztroblogger kolleginával is sikerült találkoznom a nyáron: Palócprovence és Hémangi.
Palócprovence egy kedves, fiatalos, vidám, energikus hölgy, tág ismeretekkel, aki nem átallott a hőségben autóba ülni, s átszelni a Dunakanyar kacskaringóit, hogy finom selymes akácmézzel kedveskedjen nekem. Sajnos nem a saját portámon láthattam vendégül, hanem a szüleimnél tett nyaralásunk idején tudtunk találkozót összehozni.

Vegavarázs Hémangije igazából már korábbi ismerősöm, melegszívű, kedves lány, aki most szervezői oldalát is megvillantotta előttem az öko-völgyi kiskonyha csapatát terelgetve.

Előttünk lángosok tornyosultak, gadzsák öltögették nyelvüket (szirupos leveles indiai édesség, Dzsagannáth nyelvének nevezik), mi pedig a párkányi kisvonattól eljutottunk a kertművelésen át a főzésig...





folyt. köv.

Lét-tudatos gondolatok a táplálékpiramisról

2009. augusztus 1., szombat

20 évvel ezelőtt történelem órán az ókori egyiptomi társadalom modelljét ábrázoló piramisnak még több mint a harmadrészét rabszolgák tették ki. Ez volt a klasszikus modell. Aztán az évek során változott a történészek véleménye, hiszen ennyi rabszolga komoly erőt jelentett volna a birodalomra nézve és hát mint kiderült a piramisok építésénél csekély számú rabszolga vett csak részt. Végül úgy módosítottak az arányokon, hogy a társadalmi piramisban egy kis alsó sávot tettek csak ki a rabszolgák.

Egy adott dolog megítélése, egy elmélet tehát változhat, formálódhat, mert az adott tudományág kutatói új információkhoz jutnak, s módosítanak egy korábbi felvetésükön, még akkor is ha az az adott dolog mélyen rögzült már a társadalom tudatában.

A táplálkozásra főként érvényes lenne az, hogy ne egy évtizedek óta kialakított sémához ragaszkodjanak, hanem a táplálkozástudomány lehetne nyitottabb, s nem sztereotípiákban gondolkodna.

A fenti gondolatok egy rádióadás kapcsán merültek fel bennem. Rendszeres hallgatója vagyok a Kanál forradalma című rádióműsornak, melyben egyik alkalommal egy kerekasztal beszélgetés hangzott el: Finomat és egészségeset avagy mit együnk? címmel.

Az adás során szóba került a vegetarianizmus is, mint élet- és táplálkozási forma.

A műsorban szó volt a táplálékpiramisról, vagyis azon ételcsoportokról, melyeket a mai táplálkozástudomány hivatalosan elfogad, s amelyek NAPI szinten történő fogyasztása állításuk szerint elengedhetetlenül fontos az emberek egészségének megőrzéséhez.

Táplálékcsoportok

A ma tudományos alapon elfogadott és javasolt táplálékcsoportok a következők:

Gabonafélék

Gyümölcsök, zöldségek

Tej, tejtermék

Húsok, tojás

Zsiradékok

Édesség


Tehát nem azt vázolja fel, hogy tápanyagok (a test felépítésében, a szervezet működésében részt vevő, s oda táplálékkal bejutó anyagok) vagyis fehérjék, szénhidrátok, zsírok, cukrok szükségesek a fizikai test megfelelő működéséhez, hanem konkrét táplálékcsoportokat nevez meg. A probléma gyökere is ebben áll, hiszen nem adja meg a választás lehetőségét, vagyis, hogy a szervezet számára szükséges mennyiségű fehérjét, szénhidrátot, zsírokat -forrását tekintve- szabadon lehessen megválasztani.





Fehérjék



Ha a fehérjéket vesszük például, melyek aminosavakból állnak: 21 aminosav létezik és ezek között az aminosavak között abból a szempontból, hogy HONNAN származnak húsból-e vagy éppen csicseriborsóból, nincs különbség!

A 21 aminosav közül 9-et viszont a szervezet nem tud maga előállítani, ezeket mindenképpen táplálékkal kell bevinni.

Mivel egyes élelmiszerek bizonyos aminosavakat csak csekély mennyiségben tartalmaznak, -melyet az adott táplálékban limitáló aminosavnak neveznek-, ezért ki kell egészítenünk őket egy másik fehérjeforrásból ahhoz, hogy teljes értékűvé váljanak.

A dolog nem bonyolult, hiszen elegendő gabonát és hüvelyest együtt fogyasztani vagy hüvelyest és olajos magvakat, s máris teljes értékű fehérjéhez jutottunk. Erre pedig egy tudatosan vegetáriánus módon élő ember nagy valószínűséggel oda is figyel.

Ha valaki ezt a táplálkozási formát kívánja követni, a legritkább esetben fordul elő az, hogy egyszerűen csak kiiktatja a húst és nem jár utána annak, hogy milyen módon építse fel a táplálkozását vagyis milyen táplálékokkal teszi teljesebbé és egészségesebbé étkezését.

Ez pedig ma egyre könnyebb, hiszen egyre-másra jelennek meg olyan tudományos kutatásokon alapuló, szakemberek által is írt könyvek, melyek részletesen taglalják a vegetáriánus táplálékcsoportokat, közlik a fehérjekomplettálás módszerét és sok tekintetben segítséget jelentenek az egészséges életmód kialakításában és megőrzésében.

Egészségügy

Jó dolog, ha meggyógyul egy beteg, de még jobb, ha eleve meg sem betegszik…

Ha a fent említett táplálkozástudomány (dietetika) ma érvényes álláspontja úgy módosulna, hogy lehetőséget adna választani és alternatívákat sorolna fel a húson kívül, -például a táplálékpiramisba-, akkor könnyebb dolga lenne az egészségügyben és a közétkeztetésben dolgozóknak is. Ugyanis ma az orvosok és az egészségügyben dolgozók nagy része nem jártas a vegetariánus táplálkozásban, nagy részük ellenzi, más részük tartózkodó állásponton van, vagyis nem akarja sem lebeszélni, sem buzdítani páciensét és csak kis részük tájékozott kellőképpen ebben a témában.
(Az én személyes tapasztalataim szerencsére pozitívak, hozzáállás tekintetében nem tapasztaltam támadást)

Azt tanulják, hogy a vegetáriánus étkezés nem kielégítő, hivatalosan és tudományosan egyszerűen nem elfogadott Magyarországon. Praxisukban viszont találkozhatnak ezzel az életformával és ritkán tapasztalják, hogy a vegetáriánus módon étkezők vinnék a pálmát a szív- és érrendszeri, a daganatos betegségek, a köszvény, az elhízás és a többi mai népbetegség terén.

Kérdés az, hogy mennyivel veszélyesebb egy gyerekét vegetáriánus módon nevelő szülő, mint egy zsír-cukor-fehér liszt-tömeghús alapú étkezést követő család?
Az első csoport nagy valószínűséggel információt gyűjtött és gyűjt folyamatosan, mégis ők kapnak felkiáltójelet a nevük mellé, mondván rájuk oda kell figyelni, míg a második csoportnak esetleg időnként több gyümölcsöt és zöldséget javasolnak, aminek vagy van foganatja vagy nincs.




Sokat emlegetik a vashiányt, ami állítólag a vegetarianizmus velejárója, de azt a statisztikát kellene megtekintenünk, hogy a népesség hány százaléka vashiányos? A gyerekek körében mennyi vashiányos fordul elő és ezekből hány vegetariánus? Tényleg csak a vegák vashiányosak és tényleg minden vega vashiányos?

Ha lenne egy olyan szakirodalom, amelyet a mai táplálkozástudomány elfogadna, s amelyben a vegetáriánus táplálkozás is benne foglaltatna, akkor a gyermekorvos vagy a védőnő csak elővenné és annyit mondana, hogy: anyuka, önökre ez vonatkozik. Túl naiv lennék?


Más országok

Ha kicsit kitekintünk, akkor hallhatunk, olvashatunk arról, hogy más országokban már más a vegetariánus táplálkozás megítélése. A napokban került a kezembe egy cikk, mely az Amerikai Dietetikus Társaság (American Dietetic Association) állásontját közli, miszerint

„A vegetáriánus táplálkozási mód alkalmas és megfelelő az életciklus bármely szakaszában” – jelenti ki állásfoglalásában a szövetség. „Sok érv szól a vegetáriánus táplálkozás iránti növekvő érdeklődés mellett. A vegetáriánusok száma az elkövetkező évtizedekben várhatóan növekedni fog az Egyesült Államokban.”

„Az Amerikai Dietetikai Szövetség álláspontja, hogy a helyesen megtervezett vegetáriánus diéta, beleértve a teljes vegetarianizmust, azaz a vegán táplálkozási módot is, egészséges, tápértékét tekintve alkalmas és előnyös bizonyos betegségek megelőzésében és kezelésében. A jól megtervezett vegetáriánus diéta az élet bármely szakaszában hasznos lehet, beleértve a terhesség, a szoptatás, a csecsemőkor, a gyermekkor, a serdülőkor időszakát – és még a sportolók számára is megfelelő.”

Vajon mi kell ahhoz, hogy gyökeres változás jöjjön létre az élet több területén, azaz megvalósuljon egy társadalmat érintő komplex reform az étkeztetés, az egészségügy, a mezőgazdaság egyeztetésével?

A jelenlegi közétkeztetés katasztrofális, a berkein belüli évtizedek óta kieszközölt változtatások minőségileg szinte a nullát súrolják.

De ez már egy másik téma…

A Kanál forradalma rádióadások linkjei:

1. rész
2. rész
3. rész

Related Posts with Thumbnails
 
Lét-tudatos konyha - by Templates para novo blogger