Hozzávalók:
15 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
10 dkg finomliszt
10 dkg kukoricakeményítő
1 mk sütőpor
20 dkg pálmazsír
10 dkg porcukor
1 ek vaníliás cukor
1 csipet só
1,5-2 dl víz
½ mk őrölt fahéj
2 mk mézeskalácsfűszer-keverék
1 ek karobpor (vagy kakaópor)
10 dkg folyékonyabb állagú sárgabaracklekvár
2 ek citromlé
2 nagyobb alma
India számos lepénykenyereinek egyike. Érdekessége, hogy nem bő olajban vagy serpenyőben sül, hanem sütőben készül. Abban is különbözik a megszokott keleti lepényektől, hogy élesztővel készül, mely a mi lángosunkhoz teszi kicsit hasonlatossá.
Eredetileg joghurttal készül, a vegánok használjanak növényi joghurtot.
Egy láthatatlan kéz intésére a nagy festő lassan megkezdi munkáját. Először szinte észrevétlenül lassul le a növekedés, a növények már inkább a föld alatt gyűjtik erejüket.
A leveleken megjelenő színes szegély, mintázat után az egész levél színt vált, s őszi sétákon már pajkosan keringve hullanak köröttünk a bordó, lila, sárga és barna levelek. Földet érve lábunk alá simulnak és belekerülnek a körforgásba.
A változások nagy része is így, szinte észrevétlenül zajlik bennünk.
Szépen kiszínesedik, érlelődik, nem is mindig érezzük tudatosan, s egyszer aztán meglepve fogadjuk mások csodálkozását:
-Hogy megváltoztál! Hova lett a régi éned?
A változás nyilván akkor jó, ha életminőség javulással jár együtt, s nem egy beszűkült gondolkodásmódot, megnyomorított személyiséget, hanem kiteljesedést eredményez.
Nemcsak az év első hónapja, hanem egy új évszak kezdete, vagy egy új holdciklus is kedvező valamiféle elhatározáshoz.
Ősszel, mikor a természet lépésről-lépésre befelé fordul, alkalmas időszak lehet lelki életünk fejlesztésére.
Ha elhatározzuk, hogy mostantól kezdve naponta rendszeresen olvassuk a Szentírást vagy valamilyen lélekemelő írást, illetve meditálunk, mantrázunk vagy imádkozunk, s mindezt közel azonos napszakban tesszük, akkor egy idő után ez szokássá válik és változást eredményez. Bennünk.
Más összefüggésben fogjuk látni a dolgokat, nem a véletlenszerű egymásutániságot, a cél nélküliséget látjuk a világban, hanem egy tervezett és ok-okozattal ellátott események sorozatát.A mindennapok rutinját is tartalom tölti meg, más fényben látjuk napi cselekedeteinket, az esetleges kellemetlen helyzeteket, az emberekkel való konfliktusainkat...
Folytatás: itt
Biztosan sokunkban felmerül időnként a kérdés, hogy mit is adjunk reggelire vagy vacsorára csemeté(i)nknek, ami egészséges, ugyanakkor a gyermek szívesen meg is eszi azt.
Télen, mikor rövidebbek a nappalok, sötétek a reggelek, nehezebben indul a nap. Ilyenkor különösen nagy szükség van valamilyen „fűtőanyagra” a szervezetnek. Fontos lenne minden nap reggelivel indulni az óvodába, iskolába, munkahelyre.
Éhgyomorral nehéz megfelelően összpontosítani az órákon, vezetés közben vagy az irodában.
Ugyanakkor lényeges szempont, hogy a reggeli ne legyen túl nehéz illetve ne gyorsan felszívódó szénhidrátot vagy egyszerű cukrot (ilyen például a kizárólag finomított lisztből készült kenyér, péksütemény illetve az édes italok pl. kakaó) tartalmazzon, hanem összetett szénhidrátot.
Miért?
Az egyszerű szénhidrátok fogyasztásakor a vér cukorszintje hirtelen megemelkedik, majd gyorsan lezuhan, ami fáradtságot okoz.
Összetett szénhidrátot tartalmaznak a -legalább részben- teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér- és péksüteményfélék.
Folytatás: itt
Alapelvek
Sokan nem tudják elképzelni, hogy mit esznek nap mint nap a vegetariánusok, s azt hiszik, hogy csupán kiveszik a húst az ételekből. Lehetne így is, de ez csupán a hús kiiktatása lenne, mely egyoldalú és kiegyensúlyozatlan étrendet eredményezne.
A jól összeállított vegetariánus étrend viszont egyáltalán nem ilyen. Ha Indiát vesszük példának, ott a lakosság egy része generációk óta él vegetariánus étrenden, olyan fogásokon, amik eleve hús nélkül „lettek kitalálva”.
Mégsem érezzük úgy, hogy hiányozna valami ezekből az ételekből, mert úgy komplett egészek, ahogy vannak.
De nem kell kizárólag Indiára fókuszálnunk, ha valakit nem vonzanak az indiai alapanyagok vagy fűszerek, hiszen az európai ételek is lehetnek teljesek, kiegyensúlyozottak, hús nélkül is.
Szerencsére ma Magyarországon nem fenyeget az a veszély, hogy nem kapható elegendő és változatos alapanyag a hús nélküli főzéshez.
Igaz, hogy 20-30 évvel ezelőtt még a szójakocka vagy granulátum volt az egyetlen hús-alternatíva, de azóta rengeteg minden változott. Ha valaki húshelyettesítőt keres, az választhatja például a szejtánt (búzahús), a gabonakolbászt, a tofut is.
De nem is szükséges mindenáron megkreálnunk a hús növényi változatát, azaz pontosan megtalálni az adott étel növényi megfelelőjét (szejtánpörkölt, tofus paprikás krumpli, rántott szejtán stb.) hanem inkább egy kiegyensúlyozott étrend kialakítása lenne a cél.
Viszont, aki mégis egy hagyományos étel növényi változatát keresi, az megvásárolhatja vagy akár házilag is elkészítheti a hústermékek növényi alternatíváját is, pl. gabonafelvágott, gabonasonka, szójatepertő stb.
Miből áll egy vegetariánus étrend?
Alapanyag szempontjából:
bejegyzés
Megjegyzések
