2009. november 18., szerda
A hírközlő csatornákból szinte óránként hallunk róla, nyomtatott vagy elektronikus formában folyamatosan hömpölyögnek, mindent elárasztanak a róla szóló információk. Már sikerült felkúsznia a legfelkapottabb hírekig.
Vajon mi az? Természetesen a „sima” és a H1N1 influenzavírus.
Biztosan mindenkiben felmerült már a kérdés, hogy mit tehetünk mi magunk, hogyan védekezhetünk a vírusok ellen?
Az alábbi rövid összeállítás csak egy-két lehetséges tipp, mód, gyógymód felsorolása….
Az egyik ilyen védekezésül szolgáló terület: a
1. Megfelelő táplálkozás
Ez egyébként általánosságban is érvényes, nemcsak a jelenlegi őszi-téli időszakban. Most viszont még fokozottabban kell erre figyelmet fordítani!
A megfelelő étrend helyes arányban tartalmazza a következőket: fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok (C-, A-, B-vitaminok, karotinok, E-vitamin és folsav), ásványi anyagok, antioxidánsok és flavonoidok.
A két utolsó fogalom leegyszerűsített értelmezése:
Antioxidáns: a szervezet szabad gyökeit köti meg, vagyis nem engedi, hogy a szervezet sejtjei oxigén felvétele következtében gyorsabban romoljanak, öregedjenek.
A flavonoidok nagyjából ugyanezt jelentik: növényi antioxidánsok. Többnyire a lilás-feketés színű gyümölcsök sorolhatók ide (pl. áfonya, fekete szőlő, fekete ribizli)
Az immunrendszert a következő ételek gyengítik:
fehér cukor
fehér liszt
zsírban gazdag és túlzott gyakorisággal fogyasztott húsételek
konzervek
félkész- és készételek
tartósítószeres, aromásított, állományjavítókkal dúsított, ún. mesterséges ételek
nehezen emészthető ételek
Előnyösen pedig a következők hatnak:
gabonák
zöldségfélék
friss gyümölcsök
csírák
Ezek energiát biztosítanak, valamint vitamint és ásványi anyagot juttatnak a szervezetnek.
Télen is érdemes nyers salátákat fogyasztani az aktuális kínálatból (fekete retek, cékla, káposzta, répa stb.)
A csíráztatott gabonák, olajos magvak, illetve a fűszernövények csírái valóságos zöld energiabombaként hatnak a szervezet számára. Érdemes ősztől-tavaszig csíráztatni csíráztatóedényben vagy akár virágcserépben ültetve is. Íly módon olcsón és egyszerűen jutunk friss zöldhöz egész télen keresztül.
2. A fűszernövények nemcsak vitamin- és ásványi anyag tartalmukkal vívtak ki előkelő helyet a maguk számára, hanem számos olyan tulajdonságukkal, mely a szervezet számára igen áldásos: több közülük ugyanis gyulladásgátló és fertőtlenítő hatással bír.
Az ánizs, bazsalikom, csalán, édeskömény, feketebors, gyömbér, a hagymafélék (medvehagyma, fokhagyma, vöröshagyma), valamint a kakukkfű, kapor, zsálya, torma.
A következők pedig egyenesen a vírusok ellen is hatásosak: bíbor kasvirág (echinacea), fokhagyma, homoktövis, grapefruitmagolaj, medvehagyma, aztán a fekete ribizli, gyömbér, kakukkfű, rozmaring, zsálya, torma vagy a citrom és maga a grapefruit.
Ezek közül is a bíbor kasvirág viszi magasan a pálmát: kapható alkoholos és nem alkoholos kivonatú cseppek formájában, de teaként is iható. Megelőzésként vagy magára a már kialakult betegségre is alkalmazható.
A homoktövis jelenleg még kevéssé ismert, de igen magas C-vitamin tartalmú növény.
Mi rendszeresen fogyasztjuk ilyenkor. A kipréselt levet leszűröm és mézzel édesítem. A gyerekeknek pedig kevés vízzel hígítom.
Vajon mi az? Természetesen a „sima” és a H1N1 influenzavírus.
Biztosan mindenkiben felmerült már a kérdés, hogy mit tehetünk mi magunk, hogyan védekezhetünk a vírusok ellen?
Az alábbi rövid összeállítás csak egy-két lehetséges tipp, mód, gyógymód felsorolása….
Az immunrendszer erősítése
Az egyik ilyen védekezésül szolgáló terület: a
1. Megfelelő táplálkozás
Ez egyébként általánosságban is érvényes, nemcsak a jelenlegi őszi-téli időszakban. Most viszont még fokozottabban kell erre figyelmet fordítani!
A megfelelő étrend helyes arányban tartalmazza a következőket: fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok (C-, A-, B-vitaminok, karotinok, E-vitamin és folsav), ásványi anyagok, antioxidánsok és flavonoidok.
A két utolsó fogalom leegyszerűsített értelmezése:
Antioxidáns: a szervezet szabad gyökeit köti meg, vagyis nem engedi, hogy a szervezet sejtjei oxigén felvétele következtében gyorsabban romoljanak, öregedjenek.
A flavonoidok nagyjából ugyanezt jelentik: növényi antioxidánsok. Többnyire a lilás-feketés színű gyümölcsök sorolhatók ide (pl. áfonya, fekete szőlő, fekete ribizli)
Az immunrendszert a következő ételek gyengítik:
fehér cukor
fehér liszt
zsírban gazdag és túlzott gyakorisággal fogyasztott húsételek
konzervek
félkész- és készételek
tartósítószeres, aromásított, állományjavítókkal dúsított, ún. mesterséges ételek
nehezen emészthető ételek
Előnyösen pedig a következők hatnak:
gabonák
zöldségfélék
friss gyümölcsök
csírák
Ezek energiát biztosítanak, valamint vitamint és ásványi anyagot juttatnak a szervezetnek.
Télen is érdemes nyers salátákat fogyasztani az aktuális kínálatból (fekete retek, cékla, káposzta, répa stb.)
A csíráztatott gabonák, olajos magvak, illetve a fűszernövények csírái valóságos zöld energiabombaként hatnak a szervezet számára. Érdemes ősztől-tavaszig csíráztatni csíráztatóedényben vagy akár virágcserépben ültetve is. Íly módon olcsón és egyszerűen jutunk friss zöldhöz egész télen keresztül.
2. A fűszernövények nemcsak vitamin- és ásványi anyag tartalmukkal vívtak ki előkelő helyet a maguk számára, hanem számos olyan tulajdonságukkal, mely a szervezet számára igen áldásos: több közülük ugyanis gyulladásgátló és fertőtlenítő hatással bír.
Az ánizs, bazsalikom, csalán, édeskömény, feketebors, gyömbér, a hagymafélék (medvehagyma, fokhagyma, vöröshagyma), valamint a kakukkfű, kapor, zsálya, torma.
A következők pedig egyenesen a vírusok ellen is hatásosak: bíbor kasvirág (echinacea), fokhagyma, homoktövis, grapefruitmagolaj, medvehagyma, aztán a fekete ribizli, gyömbér, kakukkfű, rozmaring, zsálya, torma vagy a citrom és maga a grapefruit.
Ezek közül is a bíbor kasvirág viszi magasan a pálmát: kapható alkoholos és nem alkoholos kivonatú cseppek formájában, de teaként is iható. Megelőzésként vagy magára a már kialakult betegségre is alkalmazható.
A homoktövis jelenleg még kevéssé ismert, de igen magas C-vitamin tartalmú növény.
Mi rendszeresen fogyasztjuk ilyenkor. A kipréselt levet leszűröm és mézzel édesítem. A gyerekeknek pedig kevés vízzel hígítom.
A citromról érdemes tudni, hogy nem forró teába téve hatásos, akkor ugyanis a benne lévő C-vitamin lebomlik.
A mézről szintén ugyanez mondható el, hő hatására megváltozik a benne lévő értékes anyag.
Natúr formában fogyasszuk a különféle mézeket, megfázás esetére a hársméz a legismertebb, de léteznek nagyon sokféle, különleges aromájú mézek is (pl. gesztenyeméz, levendulaméz, selyemkóró stb.)
A szervezetben fellépő alacsony kalciumszint is eredményezheti azt, hogy hamarabb elkapunk betegségeket.
Kalciumban gazdag növények és ételek a következők: őrölt szezámmag, dió, mogyoró, tökmag, napraforgó valamint a zsázsa, a füge és a mazsola.
Kiemelten hatásos az előbb felsoroltak közül: a szezámmag (őrölve) és a dióbél.
A másik vitamin, ami állítólag növeli a szervezet ellenállóképességét, a D-vitamin.
Ezzel kapcsolatos írás Szendi Gábortól olvasható: itt
3. Vitaminkészítmények, táplálékkiegészítők
Ezek fogyasztása terén törekedjünk a természetes (növényekből, gyógynövényekből) készült, tartósítószertől, mesterséges színezéktől mentes fajták alkalmazására.
4. Egyéb módszerek:
A fentieken kívül, aki teheti járjon szaunázni vagy alkalmazzon otthon gyógynövényes fürdőt, váltott zuhanyt, végezzen rendszeres testmozgást, ami lehet akár kerti munka is vagy éppen sétálás.
Érdemes megismerni a jógát, legalább az alap testhelyzeteket és a légzőgyakorlatokat.
5. A gondolkodás jellege is befolyásolja immunrendszerünk állapotát, noha első hallásra nem vélnénk összefüggést közöttük.
A minket ért külső hatások, a környezetünkkel való összhang vagy annak hiánya szintúgy hat szervezetünk ellenállóképességére. Ezen segít gondolkodásunk pozitív irányba terelése, még akkor is, ha magát a problémát megoldani nem tudjuk, de hozzáállásunk, szemléletmódunk formálása is már jelentős előrelépést jelent ebben, a saját érdekünkben.
A lelki egyensúly megtalálásában, fenntartásában segítséget jelenthet a relaxáció, a meditáció vagy az ima.
A mézről szintén ugyanez mondható el, hő hatására megváltozik a benne lévő értékes anyag.
Natúr formában fogyasszuk a különféle mézeket, megfázás esetére a hársméz a legismertebb, de léteznek nagyon sokféle, különleges aromájú mézek is (pl. gesztenyeméz, levendulaméz, selyemkóró stb.)
A szervezetben fellépő alacsony kalciumszint is eredményezheti azt, hogy hamarabb elkapunk betegségeket.
Kalciumban gazdag növények és ételek a következők: őrölt szezámmag, dió, mogyoró, tökmag, napraforgó valamint a zsázsa, a füge és a mazsola.
Kiemelten hatásos az előbb felsoroltak közül: a szezámmag (őrölve) és a dióbél.
A másik vitamin, ami állítólag növeli a szervezet ellenállóképességét, a D-vitamin.
Ezzel kapcsolatos írás Szendi Gábortól olvasható: itt
3. Vitaminkészítmények, táplálékkiegészítők
Ezek fogyasztása terén törekedjünk a természetes (növényekből, gyógynövényekből) készült, tartósítószertől, mesterséges színezéktől mentes fajták alkalmazására.
4. Egyéb módszerek:
A fentieken kívül, aki teheti járjon szaunázni vagy alkalmazzon otthon gyógynövényes fürdőt, váltott zuhanyt, végezzen rendszeres testmozgást, ami lehet akár kerti munka is vagy éppen sétálás.
Érdemes megismerni a jógát, legalább az alap testhelyzeteket és a légzőgyakorlatokat.
5. A gondolkodás jellege is befolyásolja immunrendszerünk állapotát, noha első hallásra nem vélnénk összefüggést közöttük.
A minket ért külső hatások, a környezetünkkel való összhang vagy annak hiánya szintúgy hat szervezetünk ellenállóképességére. Ezen segít gondolkodásunk pozitív irányba terelése, még akkor is, ha magát a problémát megoldani nem tudjuk, de hozzáállásunk, szemléletmódunk formálása is már jelentős előrelépést jelent ebben, a saját érdekünkben.
A lelki egyensúly megtalálásában, fenntartásában segítséget jelenthet a relaxáció, a meditáció vagy az ima.
