Mézes zserbó reformosan

2012. december 30., vasárnap

A hagyományos édességeket kedvelő vendégek számára készült az alábbi sütemény.

Hozzávalók:

Tészta:

• 40 dkg liszt (ezúttal 20 dkg tönkölybúzaliszt+ 10 dkg zabliszt+10 dkg finomliszt)
• 2 mk szódabikarbóna
• csipet só
• kb. 3 dl tej vagy növényi tej
• 3 ek méz
• 8 dkg nádcukor
• 5 dkg kókuszzsír vagy vaj

Töltelék:

• 3 dl tej vagy rizstej
• 10 dkg barna cukor
• 3 ek búzadara
• 10 dkg kókuszzsír vagy vaj
• fél citrom reszelt héja
• sárgabaracklekvár

Csokimáz:

• kb. 15 dkg étcsokoládé gőz fölött megolvasztva
• 1 ek olaj

Elkészítése:
A tésztához a mézet, a cukrot és a zsiradékot felolvasztom, hozzáadom a tejet és hűlni hagyom. A liszteket elkeverem a sóval és a szódabikarbónával. A kihűlt mézes elegyhez keverem, összegyúrom, cipót formázok belőle.
Fóliába csomagolva hűtőbe teszem.
4 cipóba osztom és egyenként kinyújtom őket, nagyon kevés liszt segítségével.
180 °C-on világosra sütöm.

A töltelékhez a tejet elkeverem a búzadarával, a cukorral és sűrű krémmé főzöm. A krémhez hozzáadom a kókuszzsírt vagy a vajat és a reszelt citromhéjat. Egyenletesre keverem.
A lapokat egyenként megkenem, az első lapra krémet helyezek, a középsőre lekvárt, majd a harmadikra ismét krémet.
A tetejére olvasztott csokimázat teszek.

Kapcsolódó receptek:

Mézes zserbó
Mézes zserbó (tej- és tojásmentes)

Reform bejgli aszalványokkal - mákos, diós, gesztenyés

2012. december 19., szerda

Az alábbi mennyiségből nekem 2 rúd mákos, 2 rúd diós és 1 rúd gesztenyés bejgli készült.

Hozzávalók:

• 1 kg liszt (60 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt, 10 dkg szójaliszt és 30 dkg finomliszt)
• 30 dkg vaj vagy növényi zsír (kókusz- vagy pálmazsír)
• csipet só
• 5 dkg élesztő
• 6 dl tej (sima tej vagy rizstej)
• 1 ek nádcukor
• méz a tetejéhez
• Töltelékek (lásd lejjebb)

Elkészítése:

A tejet meglangyosítom, hozzáadom a cukrot, belemorzsolom az élesztőt és állni hagyom.
A liszteket összeelegyítem, beleszórom a sót, elmorzsolom a puha zsiradékkal és a felfuttatott élesztős tejjel.
Összegyúrom és kelni hagyom a tésztát.
5 kis részre osztom, mindegyiket téglalap formájúra nyújtom. Rákenem a kihűlt tölteléket, a két szélét behajtom és hosszanti végüknél kezdve feltekerem.
Tetejét olvasztott mézzel lekenem, oldalát megszurkálom és hűvös helyre teszem.

A sütőt előmelegítem 200 ˚C-ra és megsütöm őket.

Töltelékek

Mákos-mazsolás

Hozzávalók:

• 30 dkg darált mák
• 1 citrom reszelt héja
• 10 dkg mazsola
• 4 ek nádcukor

Elkészítése:
A darált mákot elkeverem a cukorral, a reszelt citromhéjjal és az előzetesen megmosott, beáztatott és lecsepegtetett mazsolával. Kevés vizet adok hozzá (ne legyen híg, éppen csak összeálljon) és összeforralom.

Diós-aszalt barackos

Hozzávalók:

• 30 dkg darált dió
• 1 tk őrölt fahéj
• 2 ek baracklekvár
• 10 dkg aszalt sárgabarack
• 4 ek nádcukor

Elkészítése:
Az aszalt barackot beáztatom, mikor megpuhult apróra vágom. A diót elkeverem a cukorral, a fahéjjal, a lekvárral és a felaprított barackkal. Kevés vizet adok hozzá és összeforralom.

Gesztenyés-aszalt meggyes

Hozzávalók:

• 1 csg gesztenyemassza
• 10 dkg aszalt meggy
• kevés tejszín

Elkészítése:
A felengedett gesztenyemasszát áttöröm, kevés tejszínnel fellazítom, majd hozzáadom az előzetesen beáztatott aszalt meggyet.

Recept eredetije: itt

Fűszeres padlizsán paradicsommal

2011. május 21., szombat

Az alábbi padlizsános étel mellé valamilyen gabonából készült köret -barna rizs, köles, hajdina, quinoa stb.- és zöld saláta illik.

Hozzávalók:

• padlizsán
• paradicsom (friss vagy aszalt)
• füstölt tofu
• hagyma
• só
• szőlőmagolaj
• por- és zöldfűszerek (pl.: pirospaprika+római kömény+kevés bors keveréke illetve kakukkfű- és rozmaringág)

Folytatás: itt

Hajdinás gombaleves

2010. október 21., csütörtök

A gomba határeset, sok vegetariánus nem fogyasztja. Nálunk főként akkor készül, ha új ízekkel nehezen barátkozó vendég érkezik.

Az alábbi leves a Kifőztük magazin 8. számába készült (az újság letölthető: itt).

A levesbe tészta helyett hajdina került, mely egy fűféle, de a gabonákkal együtt szokták emlegetni. Nem tartalmaz glutént, ezért az arra érzékenyek is fogyaszthatják.

Hozzávalók:

50 dkg csiperke gomba
2 sárgarépa
fél fej hagyma
2 evőkanál olaj
1 kávéskanál pirospaprika
¼ kávéskanál őrölt bors
1 teáskanál só
egy marék hajdina
2 szál petrezselyemzöld




Elkészítése:

Az apróra vágott hagymát megfuttatjuk az olajon. Beletesszük a megtisztított, felszeletelt gombát és a sárgarépát, majd rövid ideig dinszteljük. Ráhintjük a pirospaprikát és rögtön felengedjük nagyjából kétszeres mennyiségű vízzel.
Hozzáadjuk a fűszereket.
A hajdinát megmossuk, a levesbe tesszük és puhára főzzük.
Az apróra vágott petrezselymet a főzési idő végén adjuk hozzá.

Tavaszi zöldségleves

2010. május 29., szombat

Végre itt vannak a zsenge tavaszi zöldségek! A télről maradt sárgarépás rekesz kiürült, a maradék krumpli már igencsak csírázik és fonnyadozik, viszont a kertben ígéretesen növekszenek a friss növények...

Hozzávalók:

1 csomó zsenge répa
2 marék friss zöldborsó+néhány fiatal zöldborsóhüvely
2 szál fehér répa
1 kis fej karalábé
só
1 ek olaj
1 csokor petrezselyemzöld




Elkészítése:

A zöldségeket megtisztítom (a répákat csak enyhén megkaparom). Karikára illetve a karalábét apró kockákra vágom.
1 ek olajon picit megpárolom a zöldségeket, majd felöntöm vízzel.Sót teszek bele.
A petrezselymet apróra vágva a végén szórom bele.

Csokis-krémes süti (vegán)

2010. április 4., vasárnap

Hagyományos ízvilág reformosítva.

Hozzávalók:

90 dkg liszt (60 dkg tönköly+ 20 dkg finomliszt+ 10 dkg szójaliszt)
csipet só
20 dkg margarin
15 dkg barna cukor
1 ek vaníliás cukor
fél citrom leve
1 citrom reszelt héja
2 dl tejben vagy vízben feloldott 1 csg (15 g) szalalkáli
+víz


Töltelékek:

Krém:
5 dl növényi tej
4 ek búzadara
2 ek cukor
8 dkg margarin

Lekvár (közepesen kemény állagú)

Tetejére:

csokimáz



Elkészítése:

A tésztát összeállítom, annyi vizet teszek hozzá, hogy összegyúrható legyen.
4 felé osztom és vékony lapokká kinyújtom.

Sütőpapírral kibélelt nagy méretű, nem magas falú tepsiben (eredetileg tepsi hátulján) egyenként megsütöm.

A sütő 180 °C legyen és addig süssük, hogy ne kapjon még barnás színt, mert akkor már égett.

Közben elkészítem a krémet:

A tejben elkeverem a búzadarát és cukrot és felfőzöm. Jól sűrűsödjön be. Mikor kicsit kihűlt, hozzáadom a margarint. Alaposan elkeverem.

A megsült lapokat megtöltöm, az első tetejére a kihűlt krém kerül, rá a 2. tésztalap, majd a lekvár, ezt követően a 3. tésztalap, ismét krém, majd a 4- tésztalap.

A tetejét pedig olvasztott csokimázzal vonom be.

-----------------------------------------

Pour Virginie:

Gâteau à la crème (avec du sel d’ammonium)

Un gâteau au goût traditionnel hongrois, un peu remanié.

Ingrédients:

Pâte:

900 grammes de farine (600 g de farine d’épeautre, 200 g de farine d’usage, 100 g de farine de soya)

un pincée de sel

200 g de margarine

150 g de sucre brun

Le jus d’un demi citron

1 zeste râpé d’un citron

15 g de sel d’ammonium dilué dans 2 décilitres d’eau

+eau


Crème pour le remplissage:

5 décilitres de lait végétal

4 cuillères à soupe de semoule de blé

2 cuillères à soupe de sucre brun

80 grammes de margarine


De la confiture d’abricot (il faut qu'elle ne soit ni trop liquide ni trop ferme)


Sur le gâteau: glaçage de chocolat


Préparation:

Je mélange les ingrédients pour la pâte. Je la coupe en 4 morceaux et j’étale chaque morceaux à plat.

Je les cuis un par un sur un plat dans un four à 180 °C. Attention! La pâte ne doit pas être brune, elle ne doit pas bruler.

Pendant ce temps, je prépare la crème. Je mets la semoule de blé et le sucre brun au lait végétal. Je fais cuire et je surveille qu’elle épaississe.

Ayant refroidie un peu, j’y ajoute la margarine.

Je tartine les morceaux de pâte cuits et j’alterne les couches comme un mille-feuille. J’étale la crème sur le premier morceau et je recouvre avec un second. J’étale la confiture sur ce second et je recouvre d’un autre. J’étale la crème sur la troisième couche et je recouvre du dernier morceau de pâte. Je mets le glacage de chocolat fondu sur la dernière couche.

J’attends pour que le glaçage prenne et je le coupe à l’aide d’un couteau chaud.

Le gâteau de Virginie

Székelykáposzta sült tofukockával

2009. december 6., vasárnap

Ez egy igazi megosztó étel… mármint ízlések tekintetében. A gyerekek káposztához fűződő viszonya nem változott tavaly óta, egyedül a nagylányom társult hozzám az alábbi étel elfogyasztásában. A férjem pedig másnap jelezte, hogy egy kanállal evett belőle...

Nekem sem a legkedvesebb ételeim egyike a savanyú káposzta, de ezek a annyira megbolondították, meg került rá füstölt kockák, növényi joghurt is, hogy nagyon ízlett és kétszer is szedtem belőle. Sőt vacsorára is ezt ettem, pedig általában este nem eszek meleg ételt.

Hozzávalók kb. 4 főre:

500 g savanyú káposzta
½ mk szemes köménymag
1 tk só
1 mk pirospaprika
½ fej vöröshagyma
2 ek olaj
1-2 ek korpás búzaliszt

1 csg füstölt tofu
4 ek sárgaborsóliszt
vagy
növényi joghurt





Elkészítése:

A káposztából kiáztatom a savanyú ízt. Friss vizet öntök rá, annyit, hogy nagyjából kétujjnyira ellepje. Belerakom a sót, a köménymagot. Felforralom.
Az olajon megfuttatom az apróra vágott hagymát, hozzáadom a lisztet és kicsit pirítom, beleteszem a pirospaprikát, azonnal vizet adok hozzá és csomómentesre keverem. Ezt adom hozzá óvatosan a készre főzött káposztához.
Tálaláskor sült tofu- vagy sajtkockát, tejfölt vagy növényi joghurtot adok hozzá.





Sült tofukockák

A tofut kockára vágom. A sárgaborsólisztben megforgatom a tofukockákat úgy, hogy vékony rétegbe hozzátapadjon a liszt. Forró olajban kisütöm.

Töltött tököcskék

2009. július 15., szerda

Nagyon megörültünk, mikor a sűrű indák között felfedeztük ezeket az apró csíkos tököket. Nagyobb lúdtojás méretűek és jó alapnak bizonyultak az idén nálunk igen népszerű ételhez: a töltött tökfélékhez.

Igaz, ezeknek a héja és kivájás után az „oldalfala” kicsivel vastagabb, mint a cukkininek.

A kivájt tökbelet vagy apróra vágva visszatöltöm a töltelékbe téve (inkább a cukkini esetében) vagy pedig levesalapnak használom (tökbél-leves), főleg a spárgatöknél illetve a képen látható fajtáknál.

Tölteléknek legtöbbször köleses vagy ritkán szójás masszát készítek.

Hidegen is kitűnő étel, utazásra is vihető, de aznap érdemes elfogyasztani, mert hűtés nélkül könnyen megromlik.

Hozzávalók:

cukkini, kisebb spárga- vagy más fajtájú tök
1 csésze köles
zsemlemorzsa vagy kenyérmorzsa
1 tk só
1 mk pirospaprika
fél fej lilahagyma
szurokfű és/vagy kakukkfű

Elkészítése:
Megmosom a tököt, ha vékony a héja, nem szükséges meghmozni. Ha hosszú, akkor kettévágom, majd hosszában is félbevágom. A belsejét kikaparom.

A zsenge magvú tökbelet apróra vágom és a töltelékhez adom.

Töltelék:

A kölest 1 tk sóval megfőzöm, mikor kihűlt, hozzáadom az apróra vágott hagymát és a pirospaprikát. Fűszerezem tetszés szerint (kakukkfű, szurokfű). Alaposan összekeverem.

Annyi kenyérmorzsát adok hozzá, ami mérsékli a ragacsosságát. A kivájt tököket megtöltöm ezzel a masszával. Kiolajozott mázas cseréptálban, magas hőfokon (220-240 °C), alufóliával lefedve megsütöm. A sütés végénél, mikor már megpuhultak a tökök, fólia nélkül is pirítom egy kicsit.

A két Kicsi inkább a tölteléket szereti belőle.

Meggyes lepény

2009. június 14., vasárnap

Meggyszezon van, a kis kerti fáinkon is érik, de mivel még fiatalok, így nincs túl nagy mennyiség rajtuk.

A férjem ma hoz nagyobb tételben a piacról, az elmúlt napokban pedig már aszalt többször is. A meggy a szívügye, mivel kedvence ez a gyümölcs valamint az ebből készült sütemények, ételek. Ezek közül is a meggyes lepény és a meggyes pite vezeti a sort. Az első szigorúan az alábbi –egyébként semmi extrát nem tartalmazó- módon készülhet…

Hozzávalók:

35 dkg liszt (20 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt+5 dkg szójaliszt+10 dkg finomliszt)
20 dkg margarin
2,5 dkg élesztő
50 ml-1 dl víz
1 tk méz
1 csipetnyi só

Töltelék:

darált dió
fahéj
meggy
barna cukor



Elkészítése:

Az élesztőt a mézzel elkevert langyos vízben felfuttatom. A lisztek keverékéhez hozzáadom a sót. Elmorzsolom vele a margarint. Az időközben felfutott élesztőt hozzáadom, majd cipóvá gyúrom.
Két részre osztom a tésztát, az első lapot kinyújtom, tepsibe fektetem, megszórom darált dióval. Rászórom az előzetesen kimagozott és lecsepegtetett meggyet, meghintem fahéjas barna cukorral. Kinyújtom a második lapot és ráfektetem a meggyes töltelékre. A tészta tetejét megszurkálom és 200 °C-os sütőben tűpróbáig sütöm.

A kívánságnak megfelelően nálunk a tészta inkább vékonyabbra legyen nyújtva és a töltelék jó vastagon legyen benne, mert hogy a meggyből sosem elég…

Napraforgós párnácskák

2009. június 3., szerda

Az utóbbi napokban, hetekben több alkalommal volt vendégség, ünnepség nálunk és a sornak még nincs vége.
Az alábbi sós aprósütemény kétszer is elkészült. A tészta frissen roppanós és rossz nem lehetett, mert a lehulló magocskákat is mindenki gondosan felcsipegette…

Hozzávalók:

50 dkg liszt (20 dkg tönkölybúzaliszt+15 dkg zabliszt+15 dkg finomliszt)
25 dkg margarin
1 tk só
1 tk méz
víz
2,5 dkg élesztő

napraforgómag





Elkészítése:

A puha margarint elmorzsolom a liszttel. Az élesztőt a mézzel elkevert kevés langyos vízben megfuttatom, majd hozzáadom a liszt+zsiradék elegyéhez.
Összedolgozom, majd hagyom megkelni. A napraforgómagot szárazon megpirítom.
Kb. 2 cm vastagságúra kinyújtom a tésztát, megszórom a napraforgómaggal, majd jól belenyomkodom. Kis párnácskákra vágom, 220 °C–ra előmelegített sütőbe teszem, 20 perc után mérséklem a hőmérsékletet 180 °C-ra.

Legközelebb pálmazsírral szeretném kipróbálni.

Hasonló recept:
Szezámos sós rúd

Karobos-mézes hatlapos

2009. május 22., péntek

Napmátka kérésére teszem fel ezt a sütireceptet. Sajnos a szeleteléssel, akárhogyan igyekeztem is, most sem tudtam törésmentes példányokat produkálni.

1. Túl vastag a csokiréteg (de közkívánatra készül így, a tésztába ugyan karobpor kerül, de a mázhoz mindig rábeszélnek a csokira)
2. Kicsit szobahőmérsékleten kellene hagyni, s csak aztán szelni (no persze ha kibírnák várni)

De előttem a korlátlan lehetőségek tárháza, hogy fejlődjek és szebb, jobb példányokat produkáljak, mivel ahogy elfogy, máris rágják a fülemet a következőért, hiába állok elő újabb és újabb süti ötletekkel. Most pedig lesz is még egy-két jeles esemény: névnap, születésnap, ballagás... amikor úgyis gondolnom kell a főleg a hagyományos ízeket kedvelő rokonságra is.

Hozzávalók:

12 dkg cukor
3 ek méz
1 dl növényi tej
6 ek karobpor
15 dkg margarin
3 ek olaj
3 ek víz
70 dkg liszt (30 dkg zabliszt, 20 dkg tönkölyliszt, 20 dkg finomliszt)
1 mk szódabikarbóna

Krémhez:
8 dl növényi tej
2 ek vaníliás cukor
1 csg vaníliás pudingpor
3 ek kukoricakeményítő
25 dkg margarin
4 ek porcukor

Mázhoz:
étcsokibevonó vagy karobpor+víz+margarin+cukor keveréke

tetszőlegesen: eperszemek a máz alá





Elkészítése:

Tészta:

A hozzávalókat a liszt és a szódabikarbóna kivételével egy lábasban felmelegítem, míg egynemű nem lesz. Mikor kihűlt, apránként hozzáadom a szódabikarbónával elkevert lisztet. Összegyúrom (ha szükséges, kevés vizet adok még hozzá), majd hat részre osztom és egyenként kinyújtom 23x30 cm-es lapokká.
170 °C-on 5-6 perc alatt egyenként megsütöm.

Krém:

A tejhez hozzáadom a vaníliás cukrot, a pudingport és a keményítőt, majd megfőzöm. A margarint a porcukorral habosra keverem, majd a pudingos krémhez adom.
Mikor kihűlt, a lapokat megtöltöm ezzel a krémmel. A tetejére darabolt eperszemeket tettem.
Elkészítem a mázat és bevonom vele a süteményt.


A cukormennyiség tetszés szerint csökkenthető, -de ez már egy eléggé redukált mennyiség- illetve behelyettesíthető más édesítő anyaggal (növényi szirupok stb.) valamint kipróbálható tisztán teljes kiőrlésű lisztből is, akkor valószínűleg növelni kell a tésztához szükséges víz mennyiségét.


A Príma Konyha magazin 2. (2009. február) receptje átalakításával készült.

Tudom, az utóbbi fotók a no comment kategória (mármint minőségük nem a legjobb)...

Mazsolás kalács

2009. április 12., vasárnap

A férjem szerint az eddigi legjobb kalácsrecept. Négyféle lisztből áll, a tésztája könnyű.

Hozzávalók:

60 dkg liszt (25 dkg tönkölybúza+15 dkg zabliszt+10 dkg szójaliszt+10 dkg finomliszt)
2,5 dkg élesztő
3 ek méz (nálam repce)
1 mk só
60 ml szőlőmagolaj
1 marék mazsola
kb. 2,5 dl rizstej





Elkészítése:

Az élesztőt kevés langyos tejben elkevert mézzel felfuttatom. A mazsolát beáztatom.

A liszteket összekeverem a sóval. A felfutott élesztős tejet beledolgozom, majd a többi tejet is. Hozzáadagolom az olajat és az időközben lecsepegtetett mazsolát.
Simára dagasztom és kelni hagyom.
Három részre osztom és a három ágat egybefonom. A tetejét megkenem mézes tejjel. Ismét kelni hagyom.
Előmelegített sütőben, 180 °C-on megsütöm.


A liszt fajtájától függően kellhet még hozzá folyadék.
A kalács nekem kicsit szétterült sülés közben.

Szejtánfalatkák

2009. április 2., csütörtök

Szejtánt többnyire rántott formában szoktuk fogyasztani, illetve tarhonyás búzahúsként. Fasírtgolyókat eddig nem készítettem belőle, de férjem unszolására most nekiálltam.

Mivel házi szejtánból készítettem, ezért kicsit időigényes folyamat. Ha viszont nagyobb mennyiség készítésekor egy adagot ledarálunk és lefagyasztunk a búzahúsból, akkor az alapanyagot ilyenkor csak ki kell venni a fagyasztóból.

Természetesen boltban vásárolt sikérporból is készíthető, de így én még nem próbáltam.

Hozzávalók (kb. 14 golyóhoz):

kb. 30 dkg tönkölylisztből elkészített szejtán (recept: itt)
fél fej hagyma
pirospaprika
késhegynyi morzsolt borsikafű
só
kenyérmorzsa és/vagy szikkadt kenyérdarabok

forgatáshoz: búzakorpa vagy teljes kiőrlésű liszt


Elkészítése:

A házilag készült szejtánhúst ledaráltam egy húsdarálón.

Ledarált szejtánmassza

Hozzáadtam a beáztatott szikkadt kenyérdarabokat, a kenyérmorzsát, az apróra vágott hagymát és a fűszereket. (A kenyér és kenyérmorzsa mennyisége nálam a szejtánnak kb. egyharmada volt.)

Golyókat formáztam belőle, majd meghempergettem búzakorpában és kisütöttem.

A fűszerezés tekintetében most magyaros ízvilágot idéző verziót készítettem, de legközelebb tervezek indiai fűszerezésűt is.

Petrezselymes burgonyával és reszelt karalábéval tálaltam.
Vendégváró falatként is kínálható.

Hasonló receptek:
Kata
Siccike
Fruzsi
Ők nyársra húzott szejtáncombokat készítettek szejtánpor-alapból, sütőben kisütve.

Magvas gondolatok - VKF! - XXIII. - Lenmagos kenyér

2009. március 1., vasárnap

Úgy érzem Grenadine magvas körfőzési fordulóját nagyon elbagatellizálom, holott igen tág lehetőségek rejlenének ebben a témakörben.
Az utóbbi napokban támadtak ugyan ötleteim, hogy miket is készíthetnék, de előre be nem kalkulált programok adódtak. Pedig éjszaka álmomban –komoly!-meg is sütöttem az egyik tervezett dolgot, de nem árulom el, hogy mit, mert még becsúszhat a napokban, így maradjon meglepetés.

Biztos vagyok benne, hogy rengeteg magokat felhasználó, azaz csontbarát recept fog születni, én pedig majd meglapulok valahol a sor végén, s egy nem túl fantáziadús recepttel nevezek be eme fordulóba: kenyérben mag avagy Lenmagos kenyér.

Hozzávalók:

65 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
15 dkg finomliszt
2 tk só
1 tk méz
2 ek lenmag
3 dkg élesztő
1 ek olaj
kb. 5 dl langyos víz


Elkészítése:

A mézet belekeverem 1 dl langyos vízbe, belemorzsolom az élesztőt és hagyom, hogy működésbe lépjen.
A liszteket összeelegyítem, hozzáadom a sót. A felfuttatott élesztőt beleöntöm, majd elkezdem összedolgozni, a többi langyos vizet és az olajat apránként hozzáadva.
Kézzel végezve eltart egy ideig, mire egynemű lesz a tészta állaga. Géppel gyorsabban megy.
A lenmagot menet közben szórom bele.

Mikor már ragacsmentes, azaz elereszti a kezemet, akkor kissé lisztes kézzel átsimítom a külsejét és betakargatom. Sokáig slendrián módon csak rádobtam a kelesztő-ruhát, aztán vettem részére egy, a hagyományos kispárna méreténél majd’ fele nagyságú „kisdunnát”. Nem gondoltam volna, hogy ilyen lényeges a különbség. Persze nem korszakalkotó ötlet ez, hiszen mindenhol azt olvasom, hogy meleg helyen kelesszük stb. csak én éltem tévhitben, hogy elég az a meleg, amiben mi emberek létezünk.

De így ezen párna alatt sokkal hamarabb megkel és lazább is lesz a tészta szerkezete.
Miután megkelt átgyúrom, formázom, tetejét bevagdosom, majd ismét kelni hagyom.

Fedeles cserépedénybe téve hideg sütőben sütöm, 220°C-on, mintegy 40-45 percig.

A víz mennyisége nem szigorú szabály, nekem sosem sikerül milliliterre pontosan be/kimérni. A teljes kiőrlésű liszt több vizet vesz fel, amivel gondolom nem mondtam újat.


Korábbi magos receptek: itt
Magok Kánaánja: Növényi zsír avagy Pástétomkrém magokból

Káposztafészekbe bújtatott gombócok

2009. február 13., péntek

Az előzményekhez tudni kell, hogy gyerekkoromban nálam az utált ételek (tudom nem szép így fogalmazni) listáját a székelykáposzta vezette. Pedig szinte minden héten egyszer elkészült ez a savanyúan gőzölgő, húsos étel.

Már régóta a terveim között szerepelt, hogy megpróbálom átalakítani úgy, -mint ahogy sok ételnél sikerül is-, hogy a "jó" dolgokat kimentve, legyen belőle egy finom (és lehetőleg egészséges) étel.
Alapreceptem nem volt hozzá, csak az vezérelt, hogy valamilyen káposztás főétel legyen savanyú káposztából belevaló „feltéttel” vagyis betéttel, töltelékkel.

A család többsége ugyan nem sorolta be rögtön a kedvencei közé (legyek optimista: még nem), de a fogyasztók táborából végül két fő határozott tetszését fejezte ki.
Ez pedig lelkesít valamelyest, hogy mégiscsak megérte a próbálkozás.

Hozzávalók:

1 csg savanyú káposzta
körömnyi babérlevél
1 mk köménymag
rizsliszt
növényi joghurt


Gombócok:

2 marék szójagranulátum
3 kis szelet kenyér
¾ sárgarépa
fél fej hagyma
½ mk borsikafű vagy késhegynyi bors
1 tk pirospaprika
1 tk só
2 ek kukoricakeményítő
zsemle- (kenyér)morzsa



Elkészítése:

A savanyú káposztát alaposan kimosom. Egy lábasba teszem, felengedem kétszeres mennyiségű vízzel, beledobom a babérlevelet és a köménymagot. Felforralom. Mikor forr, takaréklángra veszem és beleeresztem az előzetesen elkészített gombócokat.
Mintegy 20 percig főzöm. Majd rizsliszttel elkevert vízzel behabarom.
Tálaláskor növényi joghurttal ízesítheti, aki kívánja.




Gombócok:

A kenyeret és a szójagranulátumot beáztatom. Mikor teljesen beszívta a vizet, hozzáadom a reszelt sárgarépát és a fűszereket (apróra vágott hagymát, borsikát, pirospaprikát, sót) és jól összekeverem.
Ha nem áll össze (nem áll össze), ezért adok hozzá 2 lapos evőkanál kukoricakeményítőt és kevés száraz zsemlemorzsát.
A masszából gombócokat formázok és a fent jelzett módon beleteszem a káposztás lébe.

Csörög a: csöröge

2009. január 22., csütörtök

Szezonja van ilyenkor nálunk is a fánkféléknek, ezért még gyakrabban sétálok be olajszagúan az oviba, hogy a fiam megkérdezhesse:

-Mit sütöttél lángost vagy fánkot?
-Honnan tudod?
-Olajszagod van...

Hát igen, van parfümillatú anyuka meg olajszagú anyuka, de a kettő lehet egy és ugyanaz is, csak időzítés kérdése :)

Következzék a recept:

Úgy tapasztaltam, hogy a teljes kiőrlésű liszt nagyon megszívja magát olajjal, így a finomliszt eléggé dominál a receptben és egyébként sem egészséges jellegéről híres ez a csemege.

Gyermekkorom kedvence volt, s nagynéném révén forgácsfánknak neveztük.

Hozzávalók:

30 dkg zabliszt
20 dkg finomliszt
diónyi pálmazsír
csipet só
1 ek vaníliás porcukor
1 tk almaecet
növényi tej vagy joghurt
olaj


Elkészítése:

A hozzávalókat összemorzsolgatom, gyúrogatom, annyi folyadékot (tej vagy joghurt) adok hozzá, hogy összeálljon és rugalmas tésztát kapjak. Majd kinyújtom és derelyevágóval "kaszabolom" (ahogy a fiam mondja) és mehet a forró olajba.

Másnap közelharc indul a maradékért, mert egészen jó még másnaposan is.
A "másnaposról" jut eszembe, hogy sok helyen rumot is tesznek bele. :)

Méteres kalács vegánul

2009. január 19., hétfő

Majdnem úgy jártam, mint a csörögével. A héten kétszer is sütöttem (bősz szellőztetés közepette: ablak, egyéb), de mire észbe kaptam, már csak a maradéka volt a tálban. Pedig látom, hogy már sokan farsangi lázban égnek, egyre-másra készülnek a finom szalagos fánkok és csörögék…

Hétvégén valami olyan süteményt követeltek otthon, ami nem az egészséges összetevőiről ismert. Olyan „cukrászdás” legyen. A krém pedig rózsaszínű legyen…

Megkezdtem a képzeletbeli cukrásztermék-turnét, végül egy retro édesség mellett sikerült döntésre jutni. Ezt már évekkel ezelőtt megreformáltam, miszerint kikerült belőle a tojás és a liszt nagy része átfordult zab- és tönkölylisztbe. A tej helyett növényi tej került bele. A máznál viszont leszavaztak, így csokimáz lett.

Meg is sütöttem, szeltem, ragasztottam, csokival öntöttem, kiborítottam, majd otthagytam. Mire visszatértem, már önkiszolgálták magukat, persze nem ferde szeléssel, hanem olyan: aki kapja-falja alapon.
Valamit azért sikerült kimentenem:

Hozzávalók:

Két db őzgerinc sütőformához

Tészta:

10 dkg nádcukor
1 ek vaníliás cukor
2 dl olaj
2 dl kölestej
40 dkg liszt (20 dkg zabliszt, 10 dkg tönkölyliszt, 10 dkg finomliszt)
1 ek sütőpor
4 dkg karob por
1 db citrom reszelt héja


Krém:

10 dkg növényi margarin
fél csg vaníliás pudingpor
2 dl növényi tej

1 ek méz
1 ek piros színű lekvár vagy szörp


Máz:

Étcsoki (nálunk a megmaradt étcsoki télapók) vagy karobmáz


Elkészítése:

Az olajban elkeverem a cukrokat, hozzáadom a tejet és a citrom reszelt héját.
A liszteket összeelegyítem, majd hozzáadom a sütőport.
Kikent őzgerincformába öntöm a massza felét. A másik feléhez hozzáadom a karobport, alaposan elkeverem és a másik őzgerincformába teszem.
Előmelegített sütőben 180°C-nál megsütöm őket.

A krémhez:

A tejben elkeverem a pudingport, felfőzöm. Mikor langyosra hűlt, hozzáadom a margarint, a mézet és a lekvárt. Alaposan összekeverem.
Hagyom kihűlni.

Az időközben megsült tésztákat kiborítom a formákból, mikor kihűltek, felszeletelem.
Az egyes tésztaszeleteket -váltakozva: fehér-barna-, újra visszateszem a formába úgy, hogy az oldalukat megkenem a krémmel.

A máz hozzávalóit felolvasztom és ráöntöm a tetejére. Megdermesztem, majd kiborítom a formából és ferdén felszeletelem.

Burgonyalepény 2. - avagy variációk a tócsnira – Garasos ételek 2.

2009. január 11., vasárnap

Annyi hozzászólás érkezett ehhez az ételhez, hogy érdemesnek tartottam írni ebben a témában egy következő posztot is.
Nagyon sokféle elnevezést és elkészítési módot írtatok a burgonyalepényre, amit hasznosnak érzek megosztani másokkal is.

A névbeni és elkészítésbeni eltérések részben a földrajzi sokszínűségről tanúskodnak (jelen esetben az országon belüli különböző tájegységekről), másrészt magán hordják az adott család szokásait, hagyományát.

Az alapvető hozzávaló, ami mindenkinél megegyezik: reszelt burgonya, só, liszt, a többi összetevő tekintetében már különbségek jelentkeznek.

Ha a nem vega hozzávalókat vesszük, akkor van, akik tojást tesznek bele: a tojást elkeverik a lereszelt nyers krumplival.

A tejtermékek esetében, szerepelhet aludttej illetve kefír alapanyagként.

A hagyma van, akinél szerepel, de van ahol nem.

A fűszerezés tekintetében is megoszlanak a receptek.

A sós ízvilág sem törvényszerű, hisz sváb vidéken létezik édes változata is, amit szilvalekvárral fogyasztanak!

Lepény mandula ("tejföllel") mártással

Burgonyalepény-variációk

Napmátka tűzhelyén szintén tócsni készül, az ő receptje így szól: „1 kg lereszelt nyers krumplihoz 15 dkg réteslisztet adok és 1 kk sót. Ez az alap és ebbe kerülnek bele fűszerek, hagymafélék. Van, hogy magában esszük tejföllel, néha köret pl. saláta mellé.”
"Más zöldségekből is jól készíthető"

Nana is tesz hozzá mást is, a krumplin kívül: répa, tök.

Palócprovence-éknál, szintén tócsni név alatt fut ez a lepényke.
Ehhez hasonlóan készíti, csak hagyma nélkül és egy kicsit lepényszerűre.


Duende borzacskának hívja (fürtjei és az elnevezés nekem analógiát sejtet), tojással készíti és nagyon kevés liszttel.

A prósza feléjük, Zala megyében, nem a közismert kukoricalisztes ételt takarja, hanem egy másik, szintén krumplis finomságot. Annak elkészítése így történik:
„Apróbb lyukú reszelőn kell a krumplit lereszelni, és elég sok aludttej (mostanában kefír) megy hozzá, plusz kevés liszt. Lapos, vékony és a serpenyő teljes méretében sütjük.”

Erzsébeték felé "macok"-nak nevezik.
A hozzávalók: krumpli, liszt, só. A krumplit apró lyukú reszelőn reszelik le, majd vékonyan szétterítik az olajban.

Zsuzsiéknál, sváb vidéken, számomra szokatlan nevet visel, ez a: panachuga (ejtsd: panakuga). A reszelő itt is apró lyukú. Pici liszt, tojás, tej, ezek alkotják és mivel errefelé édesen, szilvalekvárral, eszik ezért ebben a tésztába nem szerepel sok só, csak egy csipet.
A masszát palacsintává terítik szét, vékonyra, amennyire lehet.

Gábor pedig két, szintén nem hallott elnevezéssel gazdagította szótáramat, az egyik a lepcsáng (ami közel áll hangzásban a lapcsánkához) illetve a krumplibaba.

Jayasrí-tól kaptam a lepcsánka (e-vel) elnevezést, amit Debrecen környékén használnak, s ez a verzió az alap hozzávalókon (burgonya, liszt, víz) kívül mást nem tartalmaz.

Indianyó szintén a Hajdúságból hozta a maga lapcsánka (a-val) receptjét, valamint ő hívta fel a figyelmemet arra, hogy tepsibe szétterítve a masszát sütőben készíti, s nem olajban süti, ami megfontolandó, mert az olajban sütés nem túlságosan egészségbarát. No meg azok számára, akik nem szeretnének túlságosan sok többletkalóriát bevinni, célszerűbb elkészítési mód.

A lisztek esetében a kukoricalisztes verzió még nem szerepelt, habár tulajdonképen bármilyen liszttel készíthető.

Zsu segítségével betájolhatom lepényünk cicege néven történő elterjedési területét is, Hegyeshalom vidékén nevezik így. Összetétele az alap hozzávalókon kívül (krumpli, liszt, víz) tejföllel egészül ki.

Habár az Ipoly-vidékéről származok, de eddig még nem hallottam a harula nevet, melyet most Minyike révén ismerhettem meg. Ennek elkészítési módja abban tér el, hogy a hagymát olajon megdinsztelve keverik a többi alapanyaghoz.

A Bakonyban pedig berének hívják a tócsnit, tudtam meg Muflontól.


Igyekeztem hűen visszaadni a hozzászólások lényegét, remélem nem követtem el értelmezésbeni hibát.
Köszönöm őket, mert szép gyűjtemény lett így belőle!

Burgonyalepény - Garasos ételek 2.

2009. január 3., szombat

Tócsni, lapcsánka, cicege, prósza... sokféle elnevezés illeti ezt az egyszerű, olcsó burgonyás ételt. Ahol születtem (Ipoly-vidéke) tócsni néven ismerik, de annak idején nálunk sosem készült, nem is hallottam róla.

Elkészítésének is megannyi variációja van, rengeteg helyen találkoztam már vele, de egyik receptet sem sikerült megjegyeznem. Így mikor hozzáfogtam, annyi ugrott csak be hogy nyersen le kell reszelni a krumplit, megfűszerezni és liszttel besűríteni.

Nálam így készült:

Hozzávalók:

6 burgonya
fél fej hagyma
1 tk pirospaprika
1 mk bors
1 tk só
teljes kiőrlésű liszt
olaj

Elkészítése:

A krumplikat meghámozom és nagy lyukú reszelőn lereszelem. Hozzáadom a fűszereket és az apróra vágott hagymát. Várok kicsit, mert a sótól még levet ereszt. Ezután belekeverek annyi lisztet, amitől nagyjából összeáll.
Egy evőkanál és a kezem segítségével lepényekké lapogatom, majd forró olajban kisütöm (először azt hittem szét fog esni sülés közben, de nem).
Szabálytalan, kócos kis lepények lesznek belőle.

Lapítsuk le, hogy jól át tudjon sülni!


Köretként hajdinát főztem hozzá, aminek elkészítésével kapcsolatosan itt írtam.

Mellé céklasaláta került még és retekcsíra.

Barna rizses leves - Garasos ételek 1.

2008. december 16., kedd

Sok az elintéznivalóm, ráadásul a fotómasinám is elromlott. Így nem tudtam megörökíteni, amiket az utóbbi napokban készítettem.

Szerencsére van még néhány gépre feltöltött képem, így ezekből élek, amíg találok valami megoldást.

Az alábbi leves sietős napokon igazi megmentőként szolgál, mert nagyon gyorsan elkészül, tartalmas és nálunk mindenki szereti.


Hozzávalók:

2 marék barna rizs
1 evőkanál olaj
1 evőkanál teljes kiőrlésű liszt
1 teáskanál pirospaprika
1 kávéskanál őrölt kömény
1 zellerlevél vagy 3 szál petrezselyemlevél
1 evőkanál só
víz

Elkészítése:

Megmosom és lecsepegtetem a rizst.
Az olajon megpirítom a lisztet, hozzáadom a pirospaprikát, majd feleresztem vízzel. Hozzáadom a rizst, a köménymagot, a sót és alacsony lángon (könnyen kifut), fedő alatt puhára főzöm.
A rizs jócskán magába szívja a vizet, ezért ezt időközben pótlom.

A végén hozzáadom a zöldfűszert.