2009. január 3., szombat
Tócsni, lapcsánka, cicege, prósza... sokféle elnevezés illeti ezt az egyszerű, olcsó burgonyás ételt. Ahol születtem (Ipoly-vidéke) tócsni néven ismerik, de annak idején nálunk sosem készült, nem is hallottam róla.
Elkészítésének is megannyi variációja van, rengeteg helyen találkoztam már vele, de egyik receptet sem sikerült megjegyeznem. Így mikor hozzáfogtam, annyi ugrott csak be hogy nyersen le kell reszelni a krumplit, megfűszerezni és liszttel besűríteni.
Nálam így készült:
Hozzávalók:
6 burgonya
fél fej hagyma
1 tk pirospaprika
1 mk bors
1 tk só
teljes kiőrlésű liszt
olaj
Elkészítése:
A krumplikat meghámozom és nagy lyukú reszelőn lereszelem. Hozzáadom a fűszereket és az apróra vágott hagymát. Várok kicsit, mert a sótól még levet ereszt. Ezután belekeverek annyi lisztet, amitől nagyjából összeáll.
Egy evőkanál és a kezem segítségével lepényekké lapogatom, majd forró olajban kisütöm (először azt hittem szét fog esni sülés közben, de nem).
Szabálytalan, kócos kis lepények lesznek belőle.
Egy evőkanál és a kezem segítségével lepényekké lapogatom, majd forró olajban kisütöm (először azt hittem szét fog esni sülés közben, de nem).
Szabálytalan, kócos kis lepények lesznek belőle.
Lapítsuk le, hogy jól át tudjon sülni!
Köretként hajdinát főztem hozzá, aminek elkészítésével kapcsolatosan itt írtam.
Mellé céklasaláta került még és retekcsíra.
Bejegyzések
23 megjegyzés:
Nekem nagy-nagy kedvencem a tócsni, mindig úgy készítem, hogy 1kg lereszelt nyers krumplihoz 15dkg réteslisztet adok és 1kk sót. Ez az alap, és kedvünktől függően kerülnek bele fűszerek, hagymafélék. Van, hogy magában esszük tejföllel, néha köret pl. saláta mellé. Nagyon egyszerű és finom, és viszonylag gyorsan lehet elkészíteni. Gondoltam már rá, hogy majd teljes kiörlésű liszttel is elkészítem, bár ebben az ételben nekem a krumpli a lényeg.
De jó, a lányom nagy kedvence a tócsni (meg persze az enyém is)! Majdnem ugyanígy készítem én is, csak hagyma nélkül és egy kicsit lepényszerűre.
Sokan tesznek bele tojást is, de szerintem úgy nem az igazi. Egyetértek Napmátkával, a krumpli a lényeg.:)
Én ezt borzacskának hívom, és tojással készítem, de nagyon kevés liszttel.
Nálunk prósza van. A prósza teljesen más. Az apróbb lyukú rezelőn kell a krumplit lereszelni, és elég sok aludtej (mostanában kefír) megy hozzá, plussz kevés liszt. És lapos, vékony és a serpenyő teljes méretében sütjük.
Sziasztok!
De jó, hogy leírtátok a Ti verziótokat is!
Igen, a krumpli a fő-fő benne.
Az enyémek most kicsit vastagok lettek, azért írtam oda az aljára, hogy lapogassuk le jól, mert így nem sült úgy át, olyan jól.
Jó reggelt, jó reggelt!
Megtalálod nálam a prószát is (isteni), a borzacskát is, no és... a dödöllét is. :-) Csak írd be a keresőbe bal fölül.
Off
Gouranga kedves Reni!
Hát mivel úgy tudom te nagy spieler vagy, így meghívnálak egy játékba:
http://href.hu/x/7t3h
Rádhe-Rádhe
Duende!
A borzaskát nem találtam...
A dödölle izgalmasan hangzik, már hallottam róla, de még nem készítettem. Most úgyis napról-napra öregszik a krumpli, úgyhogy ahhoz pont jó.
Mc!
Kössz!
Majd gondolkodok rajta!
Ahonnét én jövök, ott csak "macok"-nak nevezik.
és mindig jobban ízlik, amit az anyukám csinál, mint amit én készítek :)
felénk egyébként csak krumpli, liszt, só kell bele és vékonyan szétteríteni az olajban, ja igen, és felénk az apró lyukú reszelővel készül, mint a sztrapacska.
és természetesen, egyik kedvencünk!
Mert úgy írtam: borzacska. Te pedig aszem bozaskát kerestél. :-)
Erzsébet!
De jó, köszi! Sosem hallottam még ezt a nevet! Merre hívják így?
Duende!
Ja persze...(mondjuk nem lep meg, hogy ezt is tudod, a boszik mindent tudnak, amit akarnak)
Hát, nálunk, sváboknál ez panachuga (ejtsd: panakuga). Csak hogy gyarapodjon a kifejezéstárad :)). Mi is aprólyukú reszelőn alkotjuk, palacsintává terítjük szét, vékonyra amennyire lehet. És szilvalekvárral (bezonyám!) esszük. Isteni! (persze ebben nincs sok só, csak amennyit a palacsintába tennénk, pici liszt, tojás, tej, ennyi. Ki fogom próbálni a te verziódat is) Épp tegnapelőtt készítettem, hosszú hónapok után. Egy kósza pédány még maradt belőle, úgyhogy ma az leszen az ebédem.
Igen, abszolút el tudom képzelni az ilyen étkeket akár édesen, lekvárral is (persze akkor hagyma nélkül).
Ahogy a krumplilángost is esszük édesen is, meg tejföllel is.
A dödölle a másik nagy kedvenc. Párom is nagyon szereti, pedig ő nem krumplifüggő.
Ami a prószát illeti, érdekes, de én inkább a kukoricadarából készült, erdélyi változatot ismerem, van is egy prószareceptem posztolva a blogon.
Igen, napmátka, ezt a változatot csak itt zalában csinálják, ha jól tudom. De isteni finom!
Sokan, akik ettek itt nálunk prószát, mikor legközelebb jönnek, mindig prószát akarnak újra enni. Meg is értem, miért. :-)
De kizárólag kefírrel vagy aludttejjel jó, tejföllel nem lehet kikeverni, mert nem lesz olyan íze.
Zsuzsi! Te is újat mondtál :)
Szerintem nálunk is menne édesen :)
Duende!
Nem tudom vajon növényi joghurttal menne-e? Mert nálunk a rendes tej ki van iktatva.
Napmátka!
A prószát én is a kukoricalisztes ételre ismertem. Ha jól tudom málé a másik neve.
Nem tudom, szerintem próbáld ki kis menyniségben! Lehet hogy jó lenne azzal is.
Egy pószát, bocsánat - próbát megér! :-))
Hogy az elnevezésekhez én is hozzátegyek valamit... 2-t nem láttam itt felsorolva: lepcsáng illetve az én kedvenc nevem: krumplibaba :D vicces...
Gábor! Nahát, ezeket sem hallottam..
Haribol!
Nagyon jó ez a gasztronyelvészetesdi!
De képzeljétek, itt Debrecenben LEPCSÁNKA ennek az ételnek a neve. :)Egy újabb becenév. De én mostantól krumplibabának fogom hívni, ez olyan aranyos, jobban illik a tojás és hagymamentes változathoz.
Jayasrí dd
Haribol Jayasrí!
Kedves meglepetés, hogy meglátogattál!
Akkor toldozgatom még a variációkat, beraklak Téged is!
Megjegyzés küldése