VKF XXI! - Főzzünk könyvből! - Vrindávani mesék: halava és laddu

2008. december 7., vasárnap

Valószínűleg nem leszek szokványos a választásomal, mert először ugyan klasszikus irodalmi műveket ízlelgettem (egyik kedvencem Mikszáth) , de aztán nem jutott eszembe a feladvánnyal kapcsolatos semmi eredeti gondolat, így elkalandoztam a védikus irodalom felé.

Miért választottam éppen ezt?

A blogomba látogatók tapasztalhatják, hogy egyik kedvencem az indiai konyha, -habár a tejet növényi tejjel helyettesítem- de otthon érzem magam ebben az ízvilágban.

A választás másik oka a lelki töltet.

Vágyakkal rendelkezünk, folyton keresünk valamit. Ez irányulhat egészen hétköznapi dolgokra, például -gasztrobloggereknél nem meglepő módon- valami új (étel)ízre, anyagi javakra, vagy személyekre, szeretetünk tárgyára. Ez a hajtóerő viszont örökösen fennmarad, mert valójában a Tökéletes iránt sóvárgunk, s betöltetlenek maradnak vágyaink.

Megfelelő étellel jól lakik a test, mert: „Ha valaki ellátja étellel a gyomrot, azzal kielégíti az összes többi testrészt is”, de ugyanilyen fontos a szellem (jól) táplálása is. A vágyak helyes irányba terelésével sikerülhet valamiféle megnyugvást, lelki békét találni kinek itt, kinek ott, ki ebben, ki abban leli meg ezt a lelki töltetet. Sokféle út halad egymással párhuzamosan vagy akár divergensen, de eredeti céljukat tekintve talán ugyanazt szeretnék elérni.

Miközben irodalmi ízek után keresgéltem, meg is leltem mindkét táplálékot egyazon helyen.
Talán többen ismeritek a halavát és a laddugolyókat, de a történeti közeget, amiben most találkozunk velük, nem biztos.




Képzeletben a Govardhan-hegy tövébe kuporodva, hegynyi étel és édesség szomszédságában hallgassunk Vrindávan meséiből! Kóstoljunk forró halavát és ízleljünk laddugolyókat!

Hogy is volt?

Góvardhan-púdzsa

Krisna, Balaráma és a tehénpásztorfiúk elbúcsúztak az áldozatot bemutató bráhmanák feleségeitől, és hazatértek. Meglepődve vették észre, hogy a vrindávani tehénpásztorok is áldozati szertartás bemutatására készülnek. Krisna, Nanda Maharadzshoz fordult, és azt kérdezte:

-Kedves apám! Miféle áldozatra készültök? Milyen áldással jár egy ilyen ceremónia? Kinek szánjátok és mi a célja? Kérlek, mondj el Nekem mindent róla!

-Kedves fiam! - válaszolta Nanda Maharádzs. - Bizonyára tudod, hogy a víz milyen fontos számunkra, hogy gazdagon teremjen a föld. Az esőzés Indra király kegyétől függ, ki kell mutatnunk az iránta érzett hálánkat. Arra készülünk, hogy örömet szerezzünk neki, mert eddig mindig elegendő esővel látott el bennünket.

Krisna tisztelettudóan végighallgatta apja szavait, majd így szólt:

-Miért kellene a gazdag termésért a félisteneket imádnotok? Bármilyen áldást kapjon az ember, azt az Istenség Legfelsőbb Személyisége adja. Indra még az óceánt is öntözi, pedig annak semmi szüksége vízre. Mindenkinek egyaránt ad, ez a dolga, s nem függ a mi imádatunktól.

-Kedves apám! - folytatta Krisna. - Miért nem inkább a Góvardhan-hegyet tisztelitek, aki maga Visnu? Hatalmas és rendíthetetlen, mindenki rettegi, nem árthat Neki még Indra sem. Patakjai bő vízzel, legelői ízletes zöld fűvel látják el teheneinket, akik így sok tejet adnak. Ez minden gazdagságunk és jólétünk fő forrása.

Ezért kérlek benneteket, inkább olyan áldozatot mutassatok be, amely kielégíti a Góvardhan-hegyet! Így elégedett lesz mindenki. Késedelem nélkül kezdjétek el a Góvardhan-hegy imádatát, mely minden jó szerencsénk oka.

Az egyszerű és becsületes tehénpásztorok Nanda Maharádzs vezetésével elfogadták Krisna bölcs tanítását. Krisna pedig elmondta, mit kell tenniük.

-Készítsetek finom ételeket gabonából, rizsből és tejből! Főzzetek dált és halavát! Süssetek purit és pakorát! Hozzatok édességeket, laddut és raszagulát! Hívjatok meg tanult bráhmanákat, hogy mutassák be a tűzáldozatokat! Díszítsétek fel a teheneket! Ajánljátok fel az ételeket a Góvardhan hegynek, majd mindenkinek adjatok bőséges praszádamot!

A tehénpásztorok úgy tettek, ahogy Krisna kérte.

Vörös áfonyás laddu

Hozzávalók:

25 dkg sárgaborsóliszt
15 dkg pálmazsír
10 dkg barna cukor
1 marék vörös áfonya




Elkészítése:

A pálmazsírt felolvasztom egy vastag aljú lábasban. Beleszórom a lisztet és kb. 10-15 percig, kevergetés közben pirítom.
Lezárom és hűlni hagyom. Langyos állapotban hozzáadom a barna cukrot és az előzetesen beáztatott és lecsepegtetett áfonyát. Alaposan összekeverem, majd golyókat formázok belőle.

Halava

Hozzávalók:

6 dl víz
1 dl nádcukor
10 dkg pálmazsír (eredetileg vajjal készül)
2 dl búzadara
2 ek durvára vágott pörkölt dió
1 narancs reszelt héja




Elkészítése:

A durvára vágott diót szárazon megpirítom és félrerakom. A narancsot alaposan megmosom, szárazra törlöm és lereszelem.
A vízbe beleteszem a cukrot, felforralom és alacsony lángon forrón tartom.
Közben a búzadarát szárazon megpirítom, s mikor kicsit sötétebb színű lett -de nem égett-, hozzáadom a zsiradékot, felolvasztom, majd óvatosan hozzáöntöm a cukros vizet. Óvatosan kell végezni, mert gőz keletkezik, sőt ki is csapódhat!

Hozzáadom a pörkölt diót és a narancshéjat.
A kevergetést közben nem hagyom abba. Kicsit hagyom még főni, majd lezárom és fedő alatt állni hagyom.