2009. augusztus 1., szombat
20 évvel ezelőtt történelem órán az ókori egyiptomi társadalom modelljét ábrázoló piramisnak még több mint a harmadrészét rabszolgák tették ki. Ez volt a klasszikus modell. Aztán az évek során változott a történészek véleménye, hiszen ennyi rabszolga komoly erőt jelentett volna a birodalomra nézve és hát mint kiderült a piramisok építésénél csekély számú rabszolga vett csak részt. Végül úgy módosítottak az arányokon, hogy a társadalmi piramisban egy kis alsó sávot tettek csak ki a rabszolgák.
Egy adott dolog megítélése, egy elmélet tehát változhat, formálódhat, mert az adott tudományág kutatói új információkhoz jutnak, s módosítanak egy korábbi felvetésükön, még akkor is ha az az adott dolog mélyen rögzült már a társadalom tudatában.
A táplálkozásra főként érvényes lenne az, hogy ne egy évtizedek óta kialakított sémához ragaszkodjanak, hanem a táplálkozástudomány lehetne nyitottabb, s nem sztereotípiákban gondolkodna.
A fenti gondolatok egy rádióadás kapcsán merültek fel bennem. Rendszeres hallgatója vagyok a Kanál forradalma című rádióműsornak, melyben egyik alkalommal egy kerekasztal beszélgetés hangzott el: Finomat és egészségeset avagy mit együnk? címmel.
Az adás során szóba került a vegetarianizmus is, mint élet- és táplálkozási forma.
A műsorban szó volt a táplálékpiramisról, vagyis azon ételcsoportokról, melyeket a mai táplálkozástudomány hivatalosan elfogad, s amelyek NAPI szinten történő fogyasztása állításuk szerint elengedhetetlenül fontos az emberek egészségének megőrzéséhez.
Táplálékcsoportok
A ma tudományos alapon elfogadott és javasolt táplálékcsoportok a következők:
Gabonafélék
Gyümölcsök, zöldségek
Tej, tejtermék
Húsok, tojás
Zsiradékok
Édesség
Tehát nem azt vázolja fel, hogy tápanyagok (a test felépítésében, a szervezet működésében részt vevő, s oda táplálékkal bejutó anyagok) vagyis fehérjék, szénhidrátok, zsírok, cukrok szükségesek a fizikai test megfelelő működéséhez, hanem konkrét táplálékcsoportokat nevez meg. A probléma gyökere is ebben áll, hiszen nem adja meg a választás lehetőségét, vagyis, hogy a szervezet számára szükséges mennyiségű fehérjét, szénhidrátot, zsírokat -forrását tekintve- szabadon lehessen megválasztani.
Fehérjék
Ha a fehérjéket vesszük például, melyek aminosavakból állnak: 21 aminosav létezik és ezek között az aminosavak között abból a szempontból, hogy HONNAN származnak húsból-e vagy éppen csicseriborsóból, nincs különbség!
A 21 aminosav közül 9-et viszont a szervezet nem tud maga előállítani, ezeket mindenképpen táplálékkal kell bevinni.
Mivel egyes élelmiszerek bizonyos aminosavakat csak csekély mennyiségben tartalmaznak, -melyet az adott táplálékban limitáló aminosavnak neveznek-, ezért ki kell egészítenünk őket egy másik fehérjeforrásból ahhoz, hogy teljes értékűvé váljanak.
A dolog nem bonyolult, hiszen elegendő gabonát és hüvelyest együtt fogyasztani vagy hüvelyest és olajos magvakat, s máris teljes értékű fehérjéhez jutottunk. Erre pedig egy tudatosan vegetáriánus módon élő ember nagy valószínűséggel oda is figyel.
Ha valaki ezt a táplálkozási formát kívánja követni, a legritkább esetben fordul elő az, hogy egyszerűen csak kiiktatja a húst és nem jár utána annak, hogy milyen módon építse fel a táplálkozását vagyis milyen táplálékokkal teszi teljesebbé és egészségesebbé étkezését.
Ez pedig ma egyre könnyebb, hiszen egyre-másra jelennek meg olyan tudományos kutatásokon alapuló, szakemberek által is írt könyvek, melyek részletesen taglalják a vegetáriánus táplálékcsoportokat, közlik a fehérjekomplettálás módszerét és sok tekintetben segítséget jelentenek az egészséges életmód kialakításában és megőrzésében.
Egészségügy
Jó dolog, ha meggyógyul egy beteg, de még jobb, ha eleve meg sem betegszik…
Ha a fent említett táplálkozástudomány (dietetika) ma érvényes álláspontja úgy módosulna, hogy lehetőséget adna választani és alternatívákat sorolna fel a húson kívül, -például a táplálékpiramisba-, akkor könnyebb dolga lenne az egészségügyben és a közétkeztetésben dolgozóknak is. Ugyanis ma az orvosok és az egészségügyben dolgozók nagy része nem jártas a vegetariánus táplálkozásban, nagy részük ellenzi, más részük tartózkodó állásponton van, vagyis nem akarja sem lebeszélni, sem buzdítani páciensét és csak kis részük tájékozott kellőképpen ebben a témában.
(Az én személyes tapasztalataim szerencsére pozitívak, hozzáállás tekintetében nem tapasztaltam támadást)
Azt tanulják, hogy a vegetáriánus étkezés nem kielégítő, hivatalosan és tudományosan egyszerűen nem elfogadott Magyarországon. Praxisukban viszont találkozhatnak ezzel az életformával és ritkán tapasztalják, hogy a vegetáriánus módon étkezők vinnék a pálmát a szív- és érrendszeri, a daganatos betegségek, a köszvény, az elhízás és a többi mai népbetegség terén.
Kérdés az, hogy mennyivel veszélyesebb egy gyerekét vegetáriánus módon nevelő szülő, mint egy zsír-cukor-fehér liszt-tömeghús alapú étkezést követő család?
Az első csoport nagy valószínűséggel információt gyűjtött és gyűjt folyamatosan, mégis ők kapnak felkiáltójelet a nevük mellé, mondván rájuk oda kell figyelni, míg a második csoportnak esetleg időnként több gyümölcsöt és zöldséget javasolnak, aminek vagy van foganatja vagy nincs.
Sokat emlegetik a vashiányt, ami állítólag a vegetarianizmus velejárója, de azt a statisztikát kellene megtekintenünk, hogy a népesség hány százaléka vashiányos? A gyerekek körében mennyi vashiányos fordul elő és ezekből hány vegetariánus? Tényleg csak a vegák vashiányosak és tényleg minden vega vashiányos?
Ha lenne egy olyan szakirodalom, amelyet a mai táplálkozástudomány elfogadna, s amelyben a vegetáriánus táplálkozás is benne foglaltatna, akkor a gyermekorvos vagy a védőnő csak elővenné és annyit mondana, hogy: anyuka, önökre ez vonatkozik. Túl naiv lennék?
Más országok
Ha kicsit kitekintünk, akkor hallhatunk, olvashatunk arról, hogy más országokban már más a vegetariánus táplálkozás megítélése. A napokban került a kezembe egy cikk, mely az Amerikai Dietetikus Társaság (American Dietetic Association) állásontját közli, miszerint
„A vegetáriánus táplálkozási mód alkalmas és megfelelő az életciklus bármely szakaszában” – jelenti ki állásfoglalásában a szövetség. „Sok érv szól a vegetáriánus táplálkozás iránti növekvő érdeklődés mellett. A vegetáriánusok száma az elkövetkező évtizedekben várhatóan növekedni fog az Egyesült Államokban.”
„Az Amerikai Dietetikai Szövetség álláspontja, hogy a helyesen megtervezett vegetáriánus diéta, beleértve a teljes vegetarianizmust, azaz a vegán táplálkozási módot is, egészséges, tápértékét tekintve alkalmas és előnyös bizonyos betegségek megelőzésében és kezelésében. A jól megtervezett vegetáriánus diéta az élet bármely szakaszában hasznos lehet, beleértve a terhesség, a szoptatás, a csecsemőkor, a gyermekkor, a serdülőkor időszakát – és még a sportolók számára is megfelelő.”
Vajon mi kell ahhoz, hogy gyökeres változás jöjjön létre az élet több területén, azaz megvalósuljon egy társadalmat érintő komplex reform az étkeztetés, az egészségügy, a mezőgazdaság egyeztetésével?
A jelenlegi közétkeztetés katasztrofális, a berkein belüli évtizedek óta kieszközölt változtatások minőségileg szinte a nullát súrolják.
De ez már egy másik téma…
A Kanál forradalma rádióadások linkjei:
1. rész
2. rész
3. rész
Bejegyzések
13 megjegyzés:
Renáta, nagyon jó, hogy írtál erről a témáról, ezen én is sokat töprengek, vajon a táplálkozás tudomány miért nem halad a korral.
A legújabb kutatások azt is kiderítették, hogy a fehérje komplettáláskor nem kell egyszerre, vagyis együtt fogyasztani a különféle aminosavakat tartalmazó ételeket, hanem csak napokon, heteken belül. Vagyis már az sem igaz, hogy egy étkezésen belül kell gabonát és hüvelyest enni, hogy teljes értékű fehérjéhez juss. Mellesleg a nyersevők sem gabonát, sem hüvelyest nem esznek, és mégis működik a dolog valahogy...
Nagyon jó a téma felvetés! Szűk családomban van vega, B. fiúnk, aki sportoló lévén évente kétszer vesz részt teljes körű orvosi vizsgálaton, ahol mindig tökéletesek az eredményei. Nyaranta már-már nyersevőnek számít és még ez sem befolyásolja sportteljesítményét és egészségi állapotát.
Mi többiek is hetekig, hónapokig nem eszünk húst, ha igen, kizárólag csak saját szárnyasainkat. Jó úton haladunk mi is a vegaság és egy még egészségesebb, teljesebb életmód felé...
Szuper ez az írás! Kétszer olvastam el amit az Amerikai Dietetikus Társaságtól idéztél. Nem akartam hinni a szememnek, hogy van hely ahol már nem utasítják el, sőt támogatják ezeket a nézeteket és még a gyerekekre és terhes nőkre is kiterjesztik! Hihetetlen és nagyszerű!!! Így van esély rá, hogy sok év múlva nálunk sem fognak szörnyülködni, hogy ha valaki vegetáriánusként neveli a gyermekeit, vagy babáját hordva így táplálkozik.
A kanál forradalma linkekből kettő nem működik!
Gitta! Igazából már az nagy előrelépés lenne, ha egyfajta verzióként elfogadnák hivatalosan is.
Már egy generáció biztosan felnőtt így, tehát alá lehetne támasztani tudományos alapokon is.
És, ahogy írod a nyersétkezésről, -ami ugye még speciálisabb-, is egyre több tapasztalat gyűlik.
Egyre inkább érik a helyzet részükről valamiféle nyitásra.
Benzsi!
Végre valami olyan dolog, amikor nem negatív körítésben olvashatunk Amerikáról...értem ezalatt, hogy gyorséttermi ételek, hamburger és társai.
A második két link azért nem működik, mert még nincs fenn a riport hanganyaga. Majd utólagosan pótlom.
Hanga!
Örülök ennek, eddig is valahogy úgy könyveltem el magamban, hogy sok dologban közel állunk egymáshoz életmód terén (is).
Igen, sajnos én is azt tapasztalom, hogy általában az orvosok (az egészségügy) és a közvélemény nagy része még mindig elutasítóan vagy megmosolyogva áll hozzá a vegetáriánus életmódhoz, és gyakran azt emlegetik, hogy milyen baj származhat belőle (pl. vashiány), miközben azt látjuk, hogy a népesség jelentős része pont nem a vegetáriánus életmód miatt beteg, elhízott, fáradt, stb.
Nem tudom, hogy mi kellene a változáshoz.
Meg fogom hallgatni a Kanál forradalma linkeket.
Nagyon jó, hogy a közétkeztetést is felveted, egyszerűen nem tudom elhinni, hogy orvosok rábólintanak azokra az ételekre, amit a gyerekek óvodában, iskolában kapnak. Miközben mindenhol a megelőzés fontosságát hangsúlyozzák. Nem a gyerekeknél kellene kezdeni? Vagy ennyire nehéz átlátni, hogy ha a gyerekek kakaóval, péksüteménnyel kezdik a napot, az elég jó alapozás mondjuk az elhízáshoz?
Petra
Számomra az furcsa, hogy a gyerekek utálják a zöldségeket. A környezetemben egyikkel sem lehet megetetni semmit sem - még a paradicsomot, paprikát sem .
És ez azért van szerintem, mert nincsenek otthon, és az oviban, iskolában hozzászoktatva a zöldségekből készült ételekhez.
Én szerencsés voltam - nem voltunk jómódúak, így anyu sok egyszerű és húsmentes ételt is főzött.
Minden csak szoktatás kérdése lenne.
Napmátka!
Egyre több dolog fogja rávinni őket, hogy változtassanak ezen a berögződött szemléletmódjukon. Szinte mindegyikük családjában, ismeretségi körében felbukkan egy-egy ilyen nem is olyan ritka "madár", aki így él és rábírja, hogy foglalkozzon ezzel a dologgal.
Petra!
Igen, sajnos a közétkeztetés elég siralmas: májkrém, felvágott, fekete tea, lisztes főzelék, valamilyen olcsó feltét.
Persze az érv az, hogy nehéz kigazdálkodni a keretből.
Ha pedig ezt szokja meg a gyerek, akkor egy idő után már otthon sem fogadja el a másfajta ételt.
Duende!
Szerencsés vagy! A régi egyszerű(bb) ételek az egészségesekhez állnak közelebb, például régi néprajzi jellegű könyvekben sokat olvasok a kásákról, a gabonaételekről. A mezőre sem rántott húst vittek ki, hanem többnyire főzelék volt vagy egy tartalmas leves, mellé valamilyen tésztaféle, bukta ilyenek.
Cukrot nem igen használtak, húst sem sűrűn ettek. Igaz nem tudatosan, hanem kényszerből, mert nem tellett rá,
megfigyelhető az is, hogy sok vadon nőtt gyümölcsöt, zöldfélét fogyasztottak.
Azt gondolom a táplálkozás halad a korra, csak nem Magyarországon - orvosi körökben -. Illetve már itthon is hozzáférhető sok szakirodalom.
Számomra egyre világosabb a kép, hogy a fő veszélyt a feldolgozott és túlfinomított ételek jelentik és nem a puritán étrend.
Gyakorlati szempontból azt lehet tenni, hogy az ember következetes és magánügyeként kezeli a táplálkozását.
Az egyetlen gyenge pont ezen a gyermekek táplálása, akiket sajnos az óvodai és kis iskolai években a közétkeztetés kapcsán kötelez a törvény, de itt is meg lehet találni a kiskapukat...
A legfontosabb az szerintem hogy mi magunk legyünk naprakészek, és ne a 10-20 évvel ezelőtti vegetárianizmusról írt kutatásokat fogadjuk csak el, merjünk utánanézni és vessük össze a tapasztalatunkkal.
Gábor!
Mi is inkább itthon oldjuk meg az étkezést, úgy alakítjuk, hogy megoldhassuk, ezért nem bonyolítom túl a dolgot, nem állok elő ilyen-olyan teljesíthetetlen igényekkel a menzán.
Viszont ha senki nem beszél arról, hogy van igény másra is, akkor nem fog történni semmi. Azt tartják, hogy: amiről nem beszélnek, az nincs...
Ezért tartom fontosnak azt, hogy az emberek megismerjék, hogy másfajta felfogás is létezik az övékén kívül.
Igaz sosem agitálok senkit a saját étkezésem vagy másénak a követésére, sosem azt mondom, meg a másiknak, hogy mit egyen, hanem ha kíváncsi rá, akkor beszélek neki az életmódomról, arról, hogy nekem mi a megfelelő.
A korábbi kutatási eredmények a vegetáriánizmusban szerintem abszolút nem elvetendők. Sőt, még ennél régebbiek sem. Sőt, a múlt századi parasztok életmódjában is lehet értékes elemeket találni. Mindenből lehet tanulni, vagy éppen okulni.
Nem beszélve arról, hogy Oláh Andor vagy Bucsányi Gyula által megfogalmazott vegetáriánus alapokon (elveken) már felnőtt legalább egy generáció.
Természetesen folyamatosan figyelemmel kell kísérni az újabb és újabb eredményeket, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy melyekről vannak már egy bizonyos időtartamot felölelő tapasztalataink.
Különösen a gyermekek táplálása szempontjából tartom ezt lényegesnek, hiszen felelősségem van irántuk.
A másik lényeges dolog meg az, hogy nem érzem úgy, hogy fejlettségi fokozatokat kellene felállítani a vegetáriánizmuson belül, hogy melyik fejlettebb vagy éppen alsóbb szintű. Én úgy gondolom, hogy ágazatok vannak, amik kinek-kinek az életére interpretálhatók, van aki nem kíván lemondani egyik vagy másik ételről, ételcsoportról, attól még hadd ne kategorizáljuk őt egy alacsonyabb szintre.
Megjegyzés küldése