2010. január 27., szerda
Palócprovence-tól kaptam ezt a témát egy kicsit más címmel.
Amikor nekikezdtem a gasztro-blogolásnak, tudtam, hogy teljesen személytelenül nem tudom majd művelni, vagyis óhatatlanul is bepillantást engedek az életünkbe. Arra viszont ügyelek, hogy ez a bepillantás ne legyen olyan mértékű, ami engem már zavarna.
Az eredeti célom az volt ezzel a bloggal, hogy legyen egy mások számára is elérhető felület erről a főzési irányzatról és a receptjeimről.
Mivel elég sok kérdést, levelet kapok főzésre, étkezésre vonatkozóan, ezért egyszerűbbnek éreztem nyitni egy ilyen „boltot”, ahova betérhet és válogathat az érdeklődő.
Az hogy a magunk számára hasznos, már bebizonyosodott. Sokszor innen vadászom le a korábbi receptjeimet illetve egyik hétvégén úgy alakult, hogy nem értem haza a tervezett időre, -s nálunk délben van ebéd- a nagylányomnak az apukájával kellett összeállítania a második fogást, amit úgy oldott meg a lányom, hogy innen kereste ki a receptet.
A bejegyzéseknél nem hatásvadászatra törekszek és tudom, hogy a felkerülő recepteket lehetne még tovább javítani, eltolni az egészségesebb irányba. De a célom az, hogy olyan receptek kerüljenek fel, amiket általában szeretnek és meg is esznek a gyerekeim. Így alakulnak folyamatosan...
A mások, enyémtől eltérő véleménye életfelfogása érdekel és szívesen veszem az ilyen típusú hozzászólást is. A rosszindulat vagy irigység viszont más, az bántana. Szerencsére ez eddig elkerült. (Lehet, hogy azért, mert nem vetettem fel olyan igazi vitát kavaró kérdést…)
Az eredeti célom az volt ezzel a bloggal, hogy legyen egy mások számára is elérhető felület erről a főzési irányzatról és a receptjeimről.
Mivel elég sok kérdést, levelet kapok főzésre, étkezésre vonatkozóan, ezért egyszerűbbnek éreztem nyitni egy ilyen „boltot”, ahova betérhet és válogathat az érdeklődő.
Az hogy a magunk számára hasznos, már bebizonyosodott. Sokszor innen vadászom le a korábbi receptjeimet illetve egyik hétvégén úgy alakult, hogy nem értem haza a tervezett időre, -s nálunk délben van ebéd- a nagylányomnak az apukájával kellett összeállítania a második fogást, amit úgy oldott meg a lányom, hogy innen kereste ki a receptet.
A bejegyzéseknél nem hatásvadászatra törekszek és tudom, hogy a felkerülő recepteket lehetne még tovább javítani, eltolni az egészségesebb irányba. De a célom az, hogy olyan receptek kerüljenek fel, amiket általában szeretnek és meg is esznek a gyerekeim. Így alakulnak folyamatosan...
A mások, enyémtől eltérő véleménye életfelfogása érdekel és szívesen veszem az ilyen típusú hozzászólást is. A rosszindulat vagy irigység viszont más, az bántana. Szerencsére ez eddig elkerült. (Lehet, hogy azért, mert nem vetettem fel olyan igazi vitát kavaró kérdést…)
3 megjegyzés:
Nekem is sokat segítesz. Ugyan nem vagyunk vegeáriánusok a férjemmel, mégis rengeteg ötletet merítek tőled.
Én is sokat tanultam már Tőled, s nem csak főzni...
Köszönöm, hogy vagy!
Köszönöm Nektek!
Ilike, Te mindig jókor jösz és írsz valamit...
CES Neked meg ugyanazt mondhatom, amit Te nekem.
Megjegyzés küldése