2009. szeptember 1., kedd
A szeptember a régi római naptárban a hetedik hónap volt („septem” = hét), s ezt a nevét megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké lépett elő.
E hónap 13-ik napja különösen szerencsétlen hírű volt a régi Rómában, ami ellen csak úgy lehetett védekezni, hogy az ember szöget vert a falba. Nálunk, Magyarországon főként szeptember utolsó napjának van rossz híre a nép között: ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert akkor a vetés zöld marad és nem érik be. (http://jelesnapok.oszk.hu)
Ősi népszokásokban bővelkedett hajdan szeptember 8., Kisasszony napja – írja Xántus János Természet kalendáriuma. Sok helyen úgy vélték, hogy a Kisasszony hajtja a fecskéket.
De szép idő esetén még hetek múltával is találkozunk velük, s költözésük kicsit későbbre tevődik.
Számos helyen ilyenkor kezdik meg a dióverést, s az őszi gabona is ekkor kerül a földbe.
Szeptemberben még többnyire langymeleg van, az édes szőlő, körte, alma már illata révén is kellemesen zsongít, mámorít.
Marasztal a pillanat a hűs pincéknél vagy a diófa alatt. A felfutó lugas kerti padján füröszthetjük arcunkat a megszelídült nap langyában.
Ha körülnézünk, akkor összhatását látjuk színnek, íznek, illatnak.
A meleg színskála kavalkádja lengi körbe a tájat, erőteljesen felvitt árnyalatokkal : a zöld már gyéren lelhető fel, helyette ott a lila, vörös, sárga, barna…
A piac is más arculatot ölt, mint tavasszal. A kosarakba nem a tavasz zsenge fiataljai ücsörögnek már, hanem a nyarat megélt kincsek sorakoznak.
Érettség és valamiféle rejtett tudás birtokosai ők. Hol van már az eper savanykás frissessége, az újhagyma pimaszos harsogó zöldje? A sárga hasas körtében cukorrá édesült a nyár, az összes emlékével együtt. Amott a lányok, itt a nők, s az asszonyok.
Még van lehetőség aszalni illetve befőzni a kertben termett vagy a piacon beszerzett felesleget.
Ha nincs külön kamra, akkor a lakás egy túl nem forgalmas szegletében, távol a fűtőalkalmatosságtól, egy kis polcon is alakíthatunk ki helyett a házilag eltett kincseknek.
Ahol pedig van pince, padlás vagy kamra, ott minden lehetőség adott a tárolásra. A padláson füveket szárítani, gabonát tárolni, a pincében krumplit, almát, céklát, répát tárolni, a kamrában pedig a gyakran használatos dolgoknak, szárazárunak illetve az eltett üveges élelmiszereknek adhatunk helyet.
Ha erdei sétára kerekedünk fel, akkor lassan már gyűjthetjük a csipkebogyót és a galagonyát.
Bejegyzések
11 megjegyzés:
Igen, a szeptember valahogy már más. Tudomásul kell vennünk, hogy lezárjuk a nyarat (még ha meleg is az idő), s valami új kezdődik. Másféle élmények. Bár nem rajongok a hidegért, az esőért-hóért, mégis elképzelhetetlen lenne számomra olyan helyen élni, ahol nincs jelen az évszakok mindig változó-visszatérő üteme.
Ez az írás annyira ízes lett, mint a szeptemberi gyümölcs. Nagyon jó volt olvasni, sőt most sajnálom igazán, hogy se pincém, se padlásom. Mert annyira jó érzés lehet, amikor őszre megtelnek télire való élelemmel. Szinte látom magam előtt ahogy ülünk a búboskemence körül, kint derékig ér a hó, de senkit sem zavar, mert tele az éléskamra.
Napmátka!
Igen, az életritmus is változik, ami valahol kell is. Mégha nehezen engedem is el a nyarat...
Benzsi!
Köszi! Talán egyszer majd ilyen helyen fogsz élni...
Nálunk sincs kemence, amit nagyon sajnálok. Az ilyen meghitt pillanatok meg egyre zsugoribbak, hiszen az egész világ mást igyekszik elterjeszteni.
Rómában lehet szerencsétlen hírű szeptember 13.-a, de nálunk éppen ellenkezőleg. Nagymamám e napon lesz idén 88 éves. Kemencét terveztek építeni/építtetni?
Ez az én időm. Most speciel nem a vénasszonyok nyarára gondoltam, hanem hogy a szeptembert kedvelem a legjobban. Éjjel már hűvös van, nappal még melengető a nap... Számomra ez a betakarítás igazi ideje.
Szinte érzem az ízeket...ahogy írtad. :)
Szeretem a szeptemberi piacokat. :)
Ilike!
isten éltesse előre is a nagymamádat!
A kemence építés utáni vágy még csak bennem van meg, a férjem egyelőre nem akar.
Pedig már van kis füzet is hozzá, házilag is meg lehetne csinálni. Sajnos sokszor még az egyszerűbb itthoni munkálatokra sincs ideje, én meg nem tudok mindent megcsinálni.
Ráadásul én egy olyan: gyerünk, csináljuk típus vagyok, úgyhogy....
Palócprovence!
Kétségkívül az ősz a legerőteljesebb, legkifejezőbb, már nincs meg a tavasz rejtettsége, amikor még csak sejteni lehet dolgokat.
De nekem most jelentősen kevesebb az időm a kinti tevékenységekre, az iskolakezdésekkel.
Nyártündérke!
Biztos, hogy már színével is rabul ejt a kínálat és szerencsére messze vannak még a ködös toporogós fázós reggelek, amikor arcodba csap a kellemetlen hideg fuvallat.
Töltekezzünk!!
Köszönöm szépen!
Előbb-utóbb ezek szerint lesz kemencétek. :) Nekem régen nem tetszett, de amióta férjhez mentem próbálok egészség-tudatosabb lenni, és a szemlélet módom is észrevehetően kezd változni. Nekem is eszembe jutott már hogy kellene milyen jó lenne egy kemence, de nálunk is az van mint a nálatok,hogy kevés a felesleges idő.
Igen, hátha egyszer... :)
A hely meg lenne hozzá, de a sütési dolgokat meg kellene tanulnom hozzá, de ez a legkevesebb...
Megjegyzés küldése