2010. január 14., csütörtök
Krisztitől kaptam ezt a kérdést... Nem vagyok naprakész filmekből, sok alapnak nevezett filmet nem láttam. Az alábbi válogatásban lesznek ismertek és szinte alig ismertek is. Nem szeretném túl hosszan elemezgetni őket, inkább csak néhány gondolatot fűzök hozzájuk.
Kezdem egy olyan filmmel, amit szerintem mindenki ismer és sokan kedvelnek:
Angyalok városa
Ami intenzíven foglalkoztat belőle az az a gondolat, hogy válhat-e olyannyira fontossá valak(m)i, hogy hatalmas lemondást hozzunk érte? A lemondás általában véve fogós téma…. vajon mit vagyunk képesek megtenni egy kecsegtetőbbnek ígérkező dologért vagy személyért? És mit tennénk akkor, ha az a dolog, amiért áldozatot hoztunk egyszeriben szertefoszlik?
Mert akkor a szituáció, amibe kerültünk is értelmét veszíti, hiszen azért a valamiért, ami nincs többé, kerültünk ide. S új értelmet vagyunk kénytelenek találni benne.
Il y a longtemps que je t’aime…
a tavalyi tavaszi francia filmnapok egyik filmje volt.
A történet röviden:
"Juliette (Kristin Scott Thomas) 15 éves börtönbüntetésből szabadul, amit egy kimondhatatlan bűnért róttak ki rá. Az egykori gyermekorvos már csak árnyéka önmagának, szülei rég megtagadták, húgával, Léával (Elsa Zylberstein) sem tartotta odabentről a kapcsolatot, testvére mégis azonnal befogadja, mikor szabadon engedését követően Juliette-nek nincs kihez fordulnia. Léa férje gyanakodva nézi a magába zárkózott nőt, Léa viszont türelemre inti: Juliette-nek idő kell ahhoz, hogy ismét beilleszkedjen, s talán egyszer képes lesz újra megnyílni környezete, barátai és családja előtt, s talán egyszer arra is fény derül, hogy 15 évvel ezelőtt miért tette azt, amit tett…"
Angol beteg
Egy filmre megírt Almásy László történet. A magának való, kissé különc figurák engem nagyon vonzanak. A történet hátrafele bontakozik ki térképrészletekből, naplótöredékekből.
Lángoló part
Régi film, a tv-ben vetítették annak idején.
Egy francia arisztokrata hölgy (Centaine) és egy dél-afrikai pilóta idillikusnak ígérkező szerelmével indul. Csakhogy a vőlegény az esküvő napján lezuhan a gépével…
Centaine Dél-Afrikába indul megszülni a gyermekét, s hosszú viszontagságok közepette ér partot.
Afrika, sivatag, két segítőkész busman és egy felkavaró férfi. A csalódások és az élet megkeményíti Centaine-t, s céltudatos üzletasszonnyá válva gyémántbányák kitermelésébe kezd. Élete központi gondolatává válik, hogy ne vegyenek el többé tőle senkit és semmit. Ezzel párhuzamosan jelleme megacélozódik és fokozatosan elveszíti lényének védtelen, ugyanakkor nőies tulajdonságait.
Direkt hagytam utoljára a kedvenc filmemet, a kedvenc színészemmel.
Kék bicikli
A történet egy francia farmon játszódik, hatalmas szőlőültetvényekkel. A főhősnő Léa (Laeticia Casta) életének öt évét meséli el, 1939-1944-ig.
A történet szól a háborúról, a házukba hadiszállásra érkező német tisztekről, arról a visszás helyzetről, ami egyértelműen azt bizonyítja, hogy a háború egy felülről gerjesztett hatalmi akció, ahol a jellemek erősen eltorzulhatnak. Ahol megeshet, hogy a gyermekkori játszópajtásod a megszállók oldalára állva, hatalomtól megrészegülve megerőszakol és épp egy német tiszt egyenes jelleme bizonyosodik be adott helyzetekben.
Eladósodás, menekülés, gyermekszületés. Ellenállási mozgalom a padláson rádióval, röpiratok kofferben csempészése, Gavroche-sapka…
Szerelmek és A Szerelem!
A férfi főszereplő pedig, aki időnként felbukkan, de csak a végére derül ki, hogy ki is ő, az ellenállhatatlan mosolyú François Tavernier (Georges Corraface).
Negyedévente újranézem. Persze szigorúan a nyelvgyakorlás miatt :)
13 megjegyzés:
Na most neki állhatok keresgélni:) nagyon jó kis filmek ezek! A lángoló part nagyon ismerős lehet, hogy láttam . Utána nézek. A Kristin Scott Thomasos filmet meg felkutatom ,az biztos!
Eddig is tudtam hogy nagyon jó az ízlésed, most csak megerősítettél benne:)
Köszönöm,hogy játszottál!!!!!!!!!
Jó volt olvasni! Én is szeretem ezeket a filmeket, egyedül a Két biciklit nem láttam még, de majd utánanézek. Rám is várat egy ilyen lista, de nehéz összeszedni, nem kihagyva semmi fontosat, s mégiscsak meghúzva kissé a listát...
Ezt a két biciklit, úgy érzem, nekem is meg kellene néznem, köszönöm, hogy írtál róla.
A lángoló part nekem is nagyon tetszett, a Kék biciklit meg ezek után meg akarom nézni:))
A Két bicikli nekem is kimaradt.... egyre hossazbb a listám.
Az Angyalok városa meg az egyik olyan film, aminek még a zenéjét is beszereztem, annyira tetszett. És azóta imádom a Seth nevet. Kár, hogy magyarul annyira idétlenül hangzik :-)
A Kristin Scott Thomas film nekem is tetszett, meglepett, hogy a színésznő milyen szépen beszél franciául.
A Lángoló part pedig tizenéves korom könyvélménye, azaz csak egy rész egy regényfolyamból. Érdemes elolvasni mindet, szövevényes családregény.
Majd ha a pokol befagy... vagy hogy is volt ez? :)
Kriszti!
A Lángoló part szerintem nagyjából 15 éve ment a tv-ben.
Kristin S.T-t én is nagyon szeretem.
Napmátka! A Kék biciklit a port.hu-n találtam meg, ezek szerint vetítették magyarul is. Én egy francia csatornán láttam.
Ági!
A filmkritika egy kicsit az Elfújta a szél-hez hasonlítja, de engem nem annyira arra asszociált.
Kiskukta!
:))
Sajtkukac!
Nem tudtam ezt. A többi résznek mi a címe?
Bridge!
Igen, jól emlékszel! Ez egy nagyon mellbevágó mondat volt a filmből.
Az angyalok városát és az angol beteget én is nagyon szeretem, a Kék biciklit nem ismerem, de felkeltetted az érdeklődésemet. :)
Úgy látom mindenki a Kék biciklit szeretné megnézni, engem is nagyon érdekel azután, ahogyan írtál róla.
Úgy látom össze kellene jönnünk egy közös filmvetítésre :))
én is beszállok a közös filmnézésre, mert a "Il y a longtemps que je t’aime…" és a "két bicikli" filmeket még nem láttam. a többit pedig bármikor újra megnézném;-)
Renáta, köszönet a francia című filmért! Megszereztem, még nem volt időm megnézni, de biztos vagyok benne, hogy érdemes lesz.
Cserébe én is adnék két olyan filmet, ami nagy hatással volt rám:
7 font (7 pounds, Will Smith),
Egek ura (George Clooney www.theupintheairmovie.com/intl/hu/)
Remélem, tetszeni fog.
Judit!
Köszönöm, még egyiket sem láttam...
Elraktározom, ha majd egyszer hozzájutok megnézni.
Megjegyzés küldése