Befőzés természetesen, tartósítószer nélkül

2009. május 27., szerda

Leírom újra a Befőzés menetét, mert többen kérték.


A gyümölcsöket tartósítószer nélkül, csökkentett cukortartalommal szoktam eltenni. A korábbi évek során cukor helyett mézzel csináltam, de mára arra jutottam, hogy sajnálom a mézet forralással tönkretenni, így cukrot használok. A megszokott receptekhez képest jóval kevesebbet teszek bele, de azért annyit, hogy a gyerekeknek is tetsszen.

Az eljárásom is változott, egyszerűsödött. Mikor elkezdtem (8-9 évvel ezelőtt), akkor Bokor Katalin módszerét követtem, a két celofán közé tett nátrium-benzátos eljárást, de nem voltam elégedett vele, mert sok megromlott (kilazult a gumi, kiszikkadt a lekvár vagy megpenészedett valami úton módon), no meg igencsak macerás volt. Ma minden perc egyre drágább számomra, így a leggazdaságosabb időbeosztásra törekszem, befőzés területén is. Természetesen az eddig lényegesnek tartott szempontok nem változtak meg, sőt, egyre fontosabbak: minél kevesebb vegyszer, káros anyag kerüljön a szervezetünkbe.




Jóval a befőzési szezon előtt elkezdek megfelelő méretű csavaros tetejű üvegeket gyűjteni. Szívesebben használok kisebb méretűeket, mintsem nagyokat.
Az üvegeket fedővel együtt alaposan elmosom, a palackokhoz üvegmosót használok. Ecetes vízben elöblítem és tiszta konyharuhán lecsorgatom. Egy nagy fazékba téve kifőzöm azaz csírátlanítom őket, s mikor kissé hűlt a víz, facsipesszel kihalászom, majd konyharuhával borított tálcára teszem.

Érdemes legalább előző nap kifőzni az üvegeket, így nem kell velük a befőzés napján bajlódni. Ez esetben kifőzés után mikor megszáradtak, rá szoktam csavarni a fedelüket, nehogy időközben valami belepottyanjon.
Fontos, hogy a fedél rávaló legyen, azaz passzoljon. Nem megfelelő méret esetén ugyanis könnyebben megromolhat a tartalom (a méret probléma már korábban kiderül: mikor fejre állítom, kifolyik a fedőzárnál).

Egy erre a célra tartott sérülésmentes befőzőlábast és egy külön fakanalat használok.

Mikor elkészült az adott termésből a lekvár, szörp, ivólé (ezek leírása az aktuális receptnél pl. eperdzsem, sárgabarack befőtt, szőlőlekvár stb.) akkor beleadagolom a nekik szánt üvegekbe.

Befőtt esetén: a darabokra vágott vagy csak kimagozott gyümölcsöt beleteszem az üvegbe, majd forró felöntőlével felöntöm.

Ha kicsit keményebb gyümölcsből dolgozok, akkor befőtt esetén miután a fedőt ráraktam, az üvegeket egy konyharuhával kibélelt lábosba állítom, vizet öntök bele (az üvegeknek maximum a 2/3-ig érjen a víz), majd 15-20 percig alacsony lángon kigőzölöm (vízfürdő).

A lekvárnál a gyümölcsöt összedarabolom, turmixolom, majd édesítem, esetleg sűrítőanyagot adok hozzá és felforralom. Még forrón üvegekbe töltöm.

A megtöltött üvegekre rácsavarom a fedelet, majd fejtetőre állítom pár percre.

Az üvegek fedelének a fejreállítás illetve a kigőzölés után rá kell teljesen "húzódni",úgy, hogy ne lehessen benyomni azt középen.

A fedő nélküli palackoknál, ivólevek, szörp esetén két megnedvesített celofán közé teszek nátrium-benzoátot és gumival rögzítem. Leírás: itt.

Ezután az üvegek egyenként újságpapírba csomagolva a szárazdunsztba vándorolnak, ami nálunk egy faláda, melyet régi pokrócokkal, ruhákkal kibéleltem és ott töltenek egy-két napot.

(Szezon előtt a pokrócokat, ha szükséges kimosom, szellőztetem; szezon után pedig kirázom, szellőztetem, összehajtogatom, nehogy télire egér fészkeljen bele).

Ezután az üvegek címkét kapnak és polcra kerülnek, ahol egy ideig megfigyelés alatt állnak. A gyanúsak lekerülnek (jártam már meg úgy, hogy csendesen kiszivárgott a rosszul záródó fedő mellett a ragacsos lé és az egész polcon szétfolyt, s egymáshoz ragasztotta az üvegeket).


Mindegyik elkészíthető édesítés nélkül, natúran is a fenti módszerrel!


Az egyes recepteket lásd az adott címszónál.

Akácital télire
Bodzavirág-szörp
Eperdzsem
Eperszörp
Őszibaracklé (natúr)
Sárgabaracklekvár (natúr)

30 megjegyzés:

duende írta...

Én is hasonlóan járok el, csak a kifőzést nem csinálom. De nagyon alaposan elmosok mindent.

akarok is eltenni pár üveg eper és meggylekvárt, nagyon szeretem.

Vegavarázs írta...

Nagyon tetszik amit írtál, én is hasonlóan csinálom. Lekvárokhoz nagyon kevés fruktózt használok, gyümölcsléhez semmit. Nagyon lelkesít, amikor ilyen módszerekről olvasok, mert sokszor annyira túlbonyolítják a befőzést. A legrosszabb, amikor néha azt hallom, hogy egy fél gyógyszertári készletet felhasználnak tartósításként. Szépek az üvegek!

Renata Kalman írta...

Duende!
Ma már én is inkább csak a befőttesüvegeket főzöm ki, a nagy ivólevesekhez nincs türelmem, nagy fazék kell hozzá, nehéz kihalászni stb. no meg az időm is egyre drágább.
Van némi hibaszázalék, ami megromlik, de a hagyományos befőzésnél is van, az agyontartósítottnál is. Emlékszem anno Anyu tartósítószerrel főzött be, mégis nagyjából ugyanennyi romlott el neki is.

Renata Kalman írta...

Hémangi!
Igen, minél egyszerűbb, magától értetődő legyen, nálam is ez mérvadó.
Fruktózt még nem próbáltam, hol veszed?

A steviáról olvastam elég sokat (jót), ugyanakkor hallottam azt is, hogy kissé kesernyés mellékízt ad annak, amibe beleteszik.
A fotó még tavalyi, az üvegek vegyesek, van újonnan vett is, meg korábbi fogyasztás után visszamaradt üveg is.

A gyümölcslébe azért került most cukor, mert kevés az üvegem és töményebben akartam eltenni, télen majd hígítani fogjuk.

Besiren írta...

Szia!
Azt szeretném kérdezni, hogy befőttnél, ha nem találod keménynek a gyümölcsöt és nem gőzölöd, akkor lezárás után szárazdunsztba teszed?

Vegavarázs írta...

Fruktózt sok helyen lehet kapni, a Tescoban is van, bioboltokban, stb. Hozzáteszem, elég drága, de keveset használok belőle, és egyébként is valamivel kevesebb kell, mint a rendes cukorból. Egybéként az a tapasztalatom, hogy az eltett gyümölcs édesebb lesz, míg áll, szóval annyira nem kell telenyomni cukorral.
Én nemrég vettem Steviat, és egyszer használtam zabpelyhes kekszbe. Egyrészt nem volt elég édes, több kellett volna, másrészt tényleg kissé fura mellékíze volt. Azóta nem vitt rá a lélek, de még egy esélyt kellene adni neki.

harmony írta...

szia! szeretnék én is próbálkozni lekvárkészítéssel, de még nem mertem mert számomra a szárazdunszt mindig olyan bonyolult dolognak tűnt... valóban elég egy kibélelt láda és jól betakarni az üvegeket? mert ha igen, akkor nekiesek... :)a fejreállított cuccból nem folyik ki a lekvár? bocs, ha hülyeséget kérdezek :D

Renata Kalman írta...

Ircsi!
Ez az eljárás légteleníti az üvegben lévő tartalmat, a kis buborékok eltűnnek belőle. Mivel itt a gyümölcsöt nem főzöm fel úgy, mint a lekvárnál, hanem miután beletettem az üvegekbe ráöntöm a forró felöntőlevet, azért célszerű ezt csinálni.

Volt úgy, hogy már érett gyümölcsöt tettem el, s nem akartam még így kigőzölni, hogy ne puhuljon tovább, hanem ment a szárazdunsztba.
De érdemesebb inkább kicsit keményebb gyümölcsöt befőttnek eltenni.

Renata Kalman írta...

Hémangi!
Köszi, körülnézek majd.
Akkor a mézet nem használjátok befőzésre?

Steviára nekem is hasonlókat mondtak...

Renata Kalman írta...

Harmony!
Igen, nálam ez a szárazdunszt és működik... mert az a lényege, hogy lassan hűljön ki az eltett dolog.

Fejreállítás: azért kell pont passzos fedőket használni, mert ha nem ráillő, akkor ott a hibalehetőség arra, hogy levegőt kapjon, s megromoljon. Ha egy passzos fedelűt fordítasz fejre, akkor nem folyik ki...
Előfordult nálam is, hogy elcserélődött a fedő és kifolyt.

harmony írta...

Renata, köszönöm szépen a választ, sztem 7végén akkor próbálkozok, remélem sikerülni fog:)

Besiren írta...

Köszi!
Azért nem értettem, mert én a gyümölcsre hideg vizet öntök és utána gőzölöm, de forróvízzel még egyszerűbb, főleg ha nem feltétlen kell gőzölni. Elég érett már a cseresznyém. A saját módszerem szerint már csináltam, de még így is kipróbálom.

erős ildikó írta...

Ez nagyon alapos összefoglaló. Szemezgetem, és fel is fogom használni a kapott információkat, köszi!

duende írta...

Én egy réteg folpackot szoktam tenni a fedő alá. Igaz, nem fordítom meg, mert egy lehelletnyi szalicilt is teszek vagy a lekvár tetejére, vagy a folpack fölé. De celofánnal szerintem fejre is lehet fordítani. Az biztosan bírja a hőt. Azért csinálom ezt a módszert, mert elég sok régi tetőm van, és némelyik elkezdett itt-ott rozsdásodni. Elmosom, de biztos ami ziher... :)
Meg talán még légmentesebb lesz így. Nem biztos. :)))

Renata Kalman írta...

Ircsi!
A gőzöléssel biztosan elpusztulnak a romlást okozó csírák. Mert a gyümölcsön -még ha megmostuk is, lehetnek-, mert azt ugye nem főzzük. Én biztonság kedvéért azért a legtöbb esetben gőzölöm, már csak a buborékok miatt is, hogy eltávozzanak, a fedő is akkor húzódik rá szépen.

Renata Kalman írta...

Napmátka!
Szívesen!

Duende!
Én is volt egy időszak, hogy így csináltam: fedő alatt celofán, de nem tudtam rendesen rátekerni a fedőt. Meg ahogy rátekertem elszakadt.

Szabó Gábor írta...

Sajnos az a gond a befőzéssel, hogy táp és vitamin értékileg gyakorlatilag NULLA lesz a folyamat végén. Amit kapunk az maximum az ínyünk kedvére lesz, de a szervezetünk hasznára semmiképp. :(

Sajnos ez tény. A befőzésnél a gyorsfagyasztás egy hajszálnyival jobb megoldás, (főleg hogy nem adunk hozzá cukrot!) de a legideálisabb az lenne ha mindig a szezonális gyümölcsökkel és zöldségekkel érnénk be.

Nem vagyok nyersevő szent, de mindenki beláthatja, ha rendszeresen fogyasztja a cukros befőtteket és lekvárokat, azzal nemhogy hozzájárul a szűkös időszakban a vitamin és tápanyag ellátáshoz, hanem épp kivonja a tápanyagot. A cukor elsavasítja a szervezet, kivonja a kalciumot a csontokból, kandidához vezet... csak hogy a leggyakoribb panaszokat idézzem.

Szóval mielőtt glóriát emelünk a (cukros) befőttek és lekvárok feje köré, ezt is fontoljuk meg.

Renata Kalman írta...

szia Gábor!
A legjobb dolog nyersen, leszedés után fogyasztani a gyümölcsöket. Általában így is tesszük. Mivel nálunk felesleg is terem belőle, ezért pazarlásnak tartom ezeket veszni hagyni.
A pazarlás nem illik bele a környezettudatos gondolkodásmódomba.

A fagyasztás is jól működik (alkalmazom is), mivel ez inkább a sejtszerkezetben okoz változást, a vitamin- és ásványi anyag részben megmarad benne.
A befőzésem célja az, hogy a sütemények és egyéb édességek készítésekor HÁZI, tartósítószermentes lekvárt, befőttet tudjak a családomnak biztosítani. A bolti, tartósítószerekkel és cukorral bőven telenyomott készítmények szóba sem jöhetnek. Cukrot teszek ugyan bele (korábban mézet, le is írtam, hogy miért változtattam), de ha kiszámítod, hogy egy fogyasztás alkalmával nagyjából mennyi kerül ebből a szervezetünkbe, láthatod, hogy nem túl nagy mennyiség.
Természetesen egy nyersevő és tisztán cukormentes táplálkozást követő számára ez nem követendő példa.
Tisztában vagyok a cukor kalciumot kivonó tulajdonságával, de sajnos még nem iktattam ki teljes mértékben a cukrot.
Tulajdonképpen a lekvárokat az íz-, a rostanyag, a pikáns édesítés, mintsem a vitaminmegőrzés céljából készítem. Hol írtam olyat, hogy vitaminátmentés a célom ezzel?
Fatális tévedés lenne!

Haladok/unk egy olyan úton, ami a család tagjai számára a leginkább megfelelő, 4 gyermekem nagyjából jó egészségnek örvend és kiegyensúlyozott. Habár még nem tudok hosszútávú következtetést levonni, mivel még igen fiatalok.
Glóriát semmiképpen nem vonok a lekvárok, befőttek feje fölé, mert ezek úgynevezett kiegészítő ételek számunkra, nem egész nape zt nassoljuk.
Emelem a kalapom azok előtt, akik cukor és ilyen egészségtelen ételek nélkül élnek, valamint ilyen módon tudják nevelni a gyermekeiket is, ha közéjük tartozol, akkor előtted is!

Vegavarázs írta...

Ezt nagyon jól leírtad, Renáta. Én sem vagyok híve a fanatizmusnak, főleg, amikor csak szlogenek hangzanak el, de túl sok infó nincs mögötte. Azt hiszem egyébként, hogy Gábor az, aki nem csak a lekvárt, a tejet sem szereti, mint ahogy azt nálam jelezte hasonló stílusban. Én is hozzád hasonlóan válaszoltam rá :-)

szepyke írta...

Értem, köszönöm!:)

-petike- írta...

Zárójeles megjegyzés egy férfitől:
http://videa.hu/videok/emberek-vlogok/befozesi-1-x-befozes-cukormentes-dieta-ShHhGyOhzUUYdIOw
Rövid videó egy cukormentes, tartósítószer nélküli 100%-os gyümölcstartalmú dzsem- és lekvárkészítési módszerről.
Barátsággal
Péter

Névtelen írta...

Sziasztok! Pár napja főztem be szilvalekvárt, de a fejreállítós módszerről csak most olvastam. A szárazdunszt megvolt, már fent sorakoznak az üvegek a polcon. Viszont kis légbubik vannak a lekvárban :( Törvényszerű, hogy tönkremenjen? (Csaknem színültig raktam az üvegeket, felülről elvben nem kaphat levegőt...

Névtelen írta...

Pluszinfók: 8 üveg lekvárhoz 1 kg cukkert tettem, a II. adagnál 5 üveghez 75 dkg-t, tartósítót nem.
Pistuc voltam, köszi :)

Renata Kalman írta...

szia Pistuc!
Nem biztos, hogy tönkremegy, a lekvárt felfőzted, az üveg gondolom tiszta volt, a cukor is tartósít.
Szurkoljunk...

Külön öröm olvasni, hogy férfi létedre befőzöl!!

Névtelen írta...

Kedves Renáta! Köszi a biztatást. Remélem, anyum is szurkol odaátról...

Renata Kalman írta...

Kedves Pistuc!
Akkor meg főleg nem szabad tönkremennie.
De mindenképpen büszke lehet onnan az Anyukád, úgy érzem van kire...

Névtelen írta...

Kedves Renáta!

Olvasom, hogy "figyelőlistára" teszed a friss befőtteket. Tapasztalatod szerint amelyik romlásnak indul, mennyi idő múlva teszi ezt? Mikor lehet kijelenteni, hogy biztosan sikerült az eltevés?
Köszi, Pistuc

Renata Kalman írta...

Pistuc!
Van, amelyik egy héten belül, de van, amelyik lassabban.
Aminek a fedele domború, az a gyanús.
A fedélnek homorúnak kell lennie (úgymond ráhúzódnia az üvegre),s nem púposnak...
Majd írd meg, hogy mi lett végül (e-mail is jöhet)

Névtelen írta...

Szépen beszippantotta a vákuum a lekvárok fedelét, talán most már elállnak (túl sokáig valószínűleg úgysem fognak pihenni) :)
P.

Renata Kalman írta...

Akkor reméljük sikeres volt... és ízre is ismétlést követel majd!

Related Posts with Thumbnails
 
Lét-tudatos konyha - by Templates para novo blogger