Hajdinával töltött kellevelek

2009. május 29., péntek

Govinda nemrégiben megajándékozott két szép kínai kellel. Ezúton is köszönöm a türelmét, amiért eddig várakoztattam a recept publikálásával!

Készítettem belőlük (kínai) kelfőzeléket, egy másik zöldséges ételt (ragut), ami hamarosan felkerül, illetve az alábbi töltött tekercseket.
Mivel nem méricskéltem, a mennyiségek hozzávetőlegesek…

Hozzávalók:

fél fej kínai kel levelekre szedve
1 marék hajdina
2 kis szelet kenyér
3 ek szójagranulátum
1 tk pirospaprika
1/2 mk kurkuma
fél fej vöröshagyma
1 tk só
víz


Elkészítése:

A kelleveleket megmosom. A hajdinát a forrázásos módszerrel leforrázom, majd megfőzöm. A kenyereket és a szójagranulátumot beáztatom. Mikor a hajdina kihűlt, addigra a kenyér+szója elegy megszívta magát vízzel, így a két elegyet összekeverem. Hozzáadom az apróra vágott hagymát, a pirospaprikát, a kurkumát, a sót.
A masszából a kellevelek közepére halmozok egy kis mennyiséget, majd feltekerem őket.



Hústűvel, vagy ennek híján fogvájóval rögzítem a tekercseket (nekem folyamatosan eltűnnek a hústűim, mert a fiam a katonái kardjaként használja őket…)
A megtöltött tekercseket kiolajozott fedeles tepsibe sorakoztatom, a tetejüket is meglocsolom olajjal. Fedeles tepsi híján fóliával letakart sütőedénybe sütném őket.

Mártással fogyasztottuk, lásd: napraforgómártás.

Legközelebb érdemes lenne kicsit előpárolni a leveleket, mert elég kemények maradtak…

Néhány gondolat a hajdináról…

2008. október 14., kedd

A hajdina nem gabonanövény, hanem a keserűfűfélék családjába tartozik, de együtt szokták emlegetni a gabonákkal.

Magas a rosttartalma.

Cukorbetegek számára lényeges információ lehet, hogy a hajdinafogyasztás előnyösen hatást gyakorol az inzulinkiválasztásra, mivel cukortartalma kétszer annyi idő alatt szívódik fel, mint a hagyományos cukor.
A gabonafélékben ritkán előforduló aminosavakat is tartalmaz a hajdina.

B- és E-vitamintartalma jelentős, illetve szinte egyedülálló módon rutint (P-vitamin) tartalmaz, mely az erek falát erősíti. Visszérre hajlamos és érszűkületben szenvedő egyének számára ezért is javasolt a fogyasztása.

Jelentős a magnézium- és kalciumtartalma, melyek a csontképzés és az izomműködés fontos támogatói.

Lisztérzékeny betegek gluténmentes diétájában is alkalmazható.

Készítésénél érdemes a követni a forrázásos eljárást az ott említett ok miatt.

Spenótos hajdina szezámos burgonyalabdával

2008. október 13., hétfő

Múltkor említettem az új-zélandi spenótot, vagyis hogy miért előnyösebb a termesztése, mint a hagyományosé.

Még mindig szépen zöldell, nem keseredett meg a levele és fel sem magzott. A mai ebéd köretjét színesítettem meg vele.

Spenótos hajdina

Hozzávalók:

hajdina (fejenként 2-3 ek)
spenót
olaj
só


Elkészítése:

A hajdinát megmosom, majd szűrőn lecsepegtetem. Kevés olajon kicsit megpirítom, majd kétszeres mennyiségű vízzel leforrázom. Kicsit állni hagyom, majd a vizet leöntöm róla és frissel öntöm fel.

(Ez azért szükséges, mert enélkül a hajdina fényérzékenységet okozhat az arra érzékenyeknél.)

Rövid ideig kell csak főzni, fedő alatt. A szemek gyorsan kinyílnak vagyis készre főnek.

A spenótot megmosom, összevágom, olajon megfuttatom, majd kevés vizet aláöntve megpárolom. A végén hozzákeverem a hajdinához. Kevés sót teszek hozzá.

A szezámos burgonyalabda receptjét már feltettem, itt olvasható.